Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Balassa Iván: Az eke szántóföldre történő kiszállításának módjai

2. A tagosítások során a földek nagyobb parcellába kerültek össze. Inkább akadt mindig a földről vinni vagy hozni való, ezért érdemesebbé vált a szekérbe fogás. 3. A szántási rendszer megváltozott a háromnyomásos rendszer megszűnésével. A borona és henger egyre terjedő használata, többször tette szükségessé a szekeret. Ezért már a felszabadulás előtt is, az ország számos területén visszaszorulóban volt az ekeló. Sok helyen csak a falu alatt elhelyezkedő földek, a különböző jellegű 15. Kerekes ekeló. Damak. (Borsod m.) Néprajzi Múzeum Fényképtára 66 798 kertek szántásakor vették elő. Teljes eltűnése napjainkban a fogatos eke háttérbe szorulásával meggyorsult. Bár, mint arra fentebb utaltam, a külföldi irodalom sem sok figyelmet szentelt eddig az eke szántóföldre való kiszállítása kérdésének, annyit azonban mégis ismerünk, hogy ez a szerszám a környező népeknél a mienkhez hasonló formában volt meg. így Ukrajnában az ekeló bal oldali ága lényegesen hosszabb volt, mint a jobboldali. Erre a hosszabb szárra dűt ötték az eke szarvát olyan formában, hogy a kormány felfelé álljon.

87 Az eke csúsztatására szolgáló szerszámot ismerünk a Krim87. Volkov, Th.K.: Etnograficseszkie osobenosti ukrainskogo naroda. Petrograd 1916. 469. — Haudricourt, A.G.—Delamarre B. i.m. 370—371. és 152. ábra. 10* 147