Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Balassa Iván: Az eke szántóföldre történő kiszállításának módjai
6. Az eke fellovalása. Szegvár.(Csongrád m.) Falumúzeum Szegvár Hasonlóképpen jártak el Zalabaksán 07 vagy a Bács megyei Topolyán. Itt is A-alakú az ekeló és ha a környék fáiról nem sikerült megfelelő természetes V-alakú fát kiválasztani, akkor anyás csavarral fogták össze a két ágat. Mivel a szárak mozogtak, szállítás közben könnyen szétcsúsztak, ezért lánccal vagy kötéllel összekötötték őket, de úgy, hogy az út egyenetlensége miatt szükséges játéka azért meg legyen a szerszámnak. Ezen felül még mindkét szárba megfelelő magasságba tartó szeget vertek és erre rudat, peőkelőí, helyeztek el. Az ekelovat a végére állították és a gerendelyt ráillesztették, majd az ekét a farsrófnál fogva megemelték és a peckelőt úgy csúsztatták alá, hogy azt a két szög megtartsa. így az eke kb. 25—30 cm magasságra került a földtől és összekötve az eketaligával húzathatták ki a földre. 08 A bukovinai Andrásfalván az ekelóra szöggel rögzített keresztfára emelték rá az ekét, mert az így sokkal biztosabban állott. 09 A nyelvterület négy különböző pontjáról bemutatott példa világosan mutatja, hogy minden valószínűség szerint egymástól függetlenül, hogyan próbálták a szerszámot szilárdabbá tenni. Ezzel az eljárással ugyanis nem kellett attól félni, hogy az eke a rossz úton lecsúszik. (7—8. ábra.) Az ekeló V- és A-alakú formáin kívül elszórva más formáit is ismerjük. Ezek közül az alábbi kettőt említem meg : Az Y-formájú ekelovak legfejlettebb formái Zalában fordultak elő: „A csúsztató (ekeló) elől rúddal bíró kétágú szerszám volt, a rúd végén lyukkal, amelybe faszeget tettek. Ebbe kapaszkodott a taligagúzs. A csúsztató két ága közé keresztben álló léc volt beeresztve, amely azokat összekötötte. Ha szántani mentek, erre fektették az ekét, a csás oldalával lefelé, szarvát hátrafele fordítva. Agai és rúdja külön-külön 67. Bödei J. EA. 3459. 13—14. 68. Topolya Bács m. Zöldy P. EA.P. 264/1963—64. 69. Fábián M. EA.P. 296/1963—64.