Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai
- a bécsi is - elsősorban trófeabemutató hatását (főleg akkor, ha a trófeák túlnyomó része nem vadgazdálkodási szempontok, hanem csak az elejtőjük személye szerint van csoportosítva). Az előzőkben foglaltak általában érvényesek az egész kiállítás prezentációjára is. Itt-ott azonban már fellelhető volt bizonyosfokú didaktikai szemlélet, felfedezhetők voltak a nézőt aktivizáló dinamikusabb formák és eszközök, például a diaforgatók, stereonézők. Az ismeretterjesztés modern eszközét, a filmet is felhasználták : a kiállítás „kinematográf-színházában" ismeretterjesztő filmeket is vetítettek. A mai korszerű prezentációban is előszeretettel alkalmazott hatásos diorámák itt már átütő sikerrel szerepeltek. Kiütköztek már a vadgazdálkodás tudományos szemléletének határozottabb megnyilvánulásai, amint azokról a megfelelő helyeken az előzőkben említést is tettem. Hu kitűzött főcélját, a vadászat közgazdasági jelentőségének kidomborítását talán nem is sikerült teljesen elérnie, a kiállítás általában megfelelő képet nyújtott a résztvevő országok, elsősorban Ausztria és Magyarország vadászati és vadgazdasági viszonyairól. VI. A századeleji magyar vadgazdaságra vonatkozó adatok értékelése és a további fejlődés vázlata A kiállítás lényegében képet adott a magyar vadgazdálkodásról s egyben jelezte, hogy a XX. század kezdete újabb fontos időpont a magyar vadászatban is. Ettől kezdve hovatovább mind nagyobb jelentőségre emelkedett gazdasági életünkben. A magyar vad ekkor már igen kelendő exportáru. A kiállításon kellően kidomborították, hogy vadkivitelünk értéke az 1900-1908. évek között csupán Ausztriába - a nyers vadbőrrel együtt - csaknem elérte a 25 millió koronát.23 Az 1908. évben már több, mint 5 millió korona értékű vadat ejtettek el,24 majdnem a kétszeres értékét az akkori burgonyakivitelünknek. Ha tehát a társadalmi vonatkozásban nem is változtak még a vadászati viszonyok, a gazdaságiakban igen jelentős haladás volt észlelhető, ami azonban nem volt töretlen. A néhány évvel később bekövetkezett első világháború utáni területi és politikai változások, majd a második világháború és következményei természetszerűleg erős hatással voltak vadgazdaságunk további alakulására is. A vadállomány nagyságát a legfontosabb vadfajok 1908. évi lelövési adatai szemléltették a kiállításon. Ezeket alábbi táblázatban mutatjuk be és összehasonlításul közöljük a két világháború közötti és az utóbbi évek vonatkozó adatait. Ez utóbbiak kiértékelésénél figyelembe kell venni természetesen a vadászterületek számának és területük nagyságának az 1908. évi állapothoz viszonyítottan mintegy egyharmadára bekövetkezett csökkenését.25 A vadállomány a bécsi kiállítás idején bár jelentékeny volt, de a vadgazdálkodás akkori fejlettsége még nem hasonlítható össze a később egyre tervszerűbbé és céltudatosabbá váló vadgazdálkodással. Ezzel magyarázható, hogy a két világháború között az ország lecsökkent területén viszonylag nem volt kisebb, sőt egyes fajokat illetően nagyobb volt az elejtett vad száma. Mindez arra mutat, hogy a múltban nem merítették ki a vadgazdálkodás lehetőségeit. 23 Die erste internationale Jagdausstellung Wien 1910 (p. II. 16-17.) 24 Magyarország a wieni első nemzetközi v. к. (p. 43.) 25 Magyar Statisztikai Évkönyv 1937. (p. 6.) 95
