Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Donáth Ferenc: A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során
az úri birtokosnak több községben volt birtoka, (sokszor más járásban vagy megyében, vagy akár az ország más részében), s egyik-egyik nem érte el az ezer holdat, együttesen azonban több, amiről azonban a községi bizottságoknak egyáltalán nincs, vagy nincs pontos tudomásuk. A földbirtokosoknak, meghatalmazottaiknak, kisebb gondjuk is nagyobb, hogy bármit is közöljenek a parasztokkal vagy volt uradalmi cselédeikkel. Általában méltóságuk alatt állónak érzik a parasztokkal való tárgyalást, úgy gondolkodnak, hogy ez valamiféle közvetett elismerését jelentené a reformnak, már pedig ők törvénytelennek tartják és nem ismerik el, nemcsak a Rendeletet,6 de a kormányt sern, ezt az egész magyar demokráciát. így azután elég gyakori, hogy a bizottságok nem tudnak pontos adatokat s ahogy a vásá- rosnaményi FIB a birtokösszírási ív adatairól megállapítja: „katasztrális hold mennyiségek csak hovvávetőlegesek, mivel a községnél a kataszteri birtokív hiányzik.” (OL. Filmtár 9400 Vásárosnaményi KFB ír.) Ezért a birtok szétmé- résekor kisebb-nagyobb meglepetések érik a bizottságokat. Ahol az úribirtokos bejelentéssel él, csak azért történik, mert rájött, hogy a bejelentés az ő érdekét szolgálhatja. A parasztok nem tudták, az esetek többségében nem is tudhatták, hogy az egységes kezelésben levő, osztatlan birtoknak esetleg több tulajdonosa van. A telekkönyvben ugyan fel van tüntetve, hogy ki hányad részig tulajdonos. De a parasztok ezt nem nézik, a telekkönyv hiányában nem is nézhetik. Már pedig a Rendelet minden tulajdonosnak ÍOO holdat meghagy. Az is gyakran előfordul, hogy két-vagy háromszáz holdnál nagyobb, együttes kezelésben álló birtok többek tulajdonában van, s a Rendelet szerint teljesen mentes az igénybevétel alól, ha egy-egy társtulajdonos tulajdonrésze a ÍOO holdat nem éri el. Ilyen esetekben a tulajdonosok jelentik is, hogy mennyi földjük van, s hogy a birtok többek tulajdonaként nem kerülhet felosztásra. Az esetek nagyobb részében azonban az ilyen jelentés is már csak tiltakozásként, vagy fellebbezés formájában történik a birtokot felosztó parasztok tevékenysége ellen.7 Nagyon ritkán fordul elő, hogy a parasztok nem nyúlnak hozzá az ilyen százholdnál nagyobb családi birtokhoz. Az esetek többségében ezeknek az ingatlanoknak mentesítése olyan feszültséget teremtett volna, hogy az Országos Földbirtokrendező Tanács jónak látja mindjárt a reform megkezdésekor tudomásul venni azt a paraszti gyakorlatot, amely legfeljebb száz holdat hagy meg a tu- lajdonostársaknak, az esetek jelentős részében ennyit sem, s gyakran teljes egészében kisajátít olyan birtokot is, amely száz holdnál ugyan nagyobb volt, egy-egy tulajdonostárs része azonban nem érte el a száz holdat. Tehát teljes egészében mentesítendő lett volna. Nem kevés ilyen eset lehetett. Ez derül ki az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak a miniszterhez intézett felterjesztéséből és a Magyar Kommunista Párt vezetésének 1946 elején készített feljegyzésemből is.8 Végül a földreform 6 A földreformrendeletet tárgyaló minisztertanácsi ülés (1945. III. 17.) jegyzőkönyvébe az ülésről távolmaradó gróf Teleki Géza utólag ezt jegyezte be: ,,A földreform szükségét és feltétlen értékét magam is szükségesnek tartom. De nem alkotmányellenes formában, mint ahogy keresztül lett vive ... A rendeletet rossznak és törvény- ellenesnek tartom." Minisztertanács irattára. 7 ... . . a Megyei Tanács az állandóan érkező panaszok és előterjesztések alapján már meghozott határozatát állandóan módosítani és változtatni kényszerül. Erre az esetek legnagyobb részében az szolgáltat okot, hogy a birtokösszeírási ív adataival szemben az érdekelt tulajdonosok egészen más tulajdoni helyzetet igazolnak, az egy tulajdonos nevén feltüntetett ingatlant többek tulajdonában van, amikor is az igénybevétel feltételei már nem forognak fenn. Ez különösén azokban a községekben fordul elő, ahol a földigénylő bizottságoknak a kataszteri birtokívek nem álltak rendelkezésére." Szolnok megyei földhivatal 1945. V. 21-i jelentése OL. OFT 643/1945, - E megállapítások a többi megyére is érvényesek. 8 A szerző birtokában levő eredeti okirat. 70
