Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Donáth Ferenc: A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során
Tehát a mezőgazdasági művelés alatt álló terület (szántó, szőlő, kert, rét, legelő) aránya jóval kisebb volt a nagybirtokon, mint a kisbirtokon, ezzel szemben erdőink túlnyomó része a nagybirtokhoz tartozott. Az erdőket azonban a földreform-rendelet államosította, s a földművelésügyi kormányzat csak nagyon indokolt esetben engedett át erdőt a földigénylők osztatlan tulajdonába, közbirtokossági erdő formájában. A háborús és népellenes bűnösök, a fasiszta pártokban vezető tisztséget betöltők, a Volksbundhoz tartozó németek birtokainak elkobzása tágított azon a körön, amelyen belül a jogos igények kielégítést találhattak, méginkább a földreform-rendelet meghozásakor még ismeretlen az a körülmény, hogy a szövetséges hatalmak döntése alapján a túlnyomóan földműves foglalkozású hazai svábság egy részét ki kellett telepítem az országból, s az így felszabadult parasztbirtokokat is juttatni lehetett. Mindez azonban nem változtathatott azon az alapvető tényen, hogy extenzíven termelő agrárország voltunk, nagy mezőgazdasági népsűrűséggel, s hogy a mezőgazdasági népesség több mint kétharmada teljesen nincstelen, vagy еду-két holddal rendelkező, földjükből megélni nem tudó agrár proletár volt, akiknek igényét a nagybirtok még oly radikális kisajátítása, amilyen egyébként az 1945. évi reform volt, sem fedezhette teljesen. A magyar nagybirtok fent ismertetett szerkezete következtében tehát lényeges különbség volt az igénybe vett földbirtok területe és a kiosztható, egyénileg juttatható föld mennyisége között. Ezt a különbséget igazolja az 1945. évi földreform során igénybe vett földbirtokok területének művelési ágak szerinti megoszlása. Igénybevett földbirtokok területe művelési áganként2 Művelési ág A földbirtokok összes területe kát. hold A földreform során igénybevett terület kát. hold Az igénybevett az összes terület %-ában Az igénybevett terület az egyes művelési ágak %-ában Szántó ........................... ...................... 9 762 974 2 879112 29,5 51,4 Kert................................ 219 083 42 056 19,2 0,8 Rét ............................... ...................... 1 104 306 3 45 133 31,3 6,2 Szőlő................................ ...................... 355 127 4 6 045 13,0 8,0 Legelő........................... ...................... 1 700 632 5 50 060 32,3 9,8 Erdő................................ ...................... 1 922 458 1 406 210 73,1 25,1 Nádas................................ ...................... 49 924 2 9 008 58,1 0,5 Terméketlen.................. ...................... 967 340 3 02 021 31,2 5,4 Összesen 16 081 844 5 599 645 34,8 100,0 Tehát a földreform során kisajátítottak kereken 5,6 millió kát. holdat. A parasztoknak egyénileg juttatott terület ennek nem egészen 60°/p-ű, kb. 3,3 millió kát. hold, a kisajátított terület több mint 40%-a legelő, erdő, nádas, terméketlen terület, amelyek egyénileg juttathatók nem voltak s közülük csupán a legelő szolgálta közvetlenül a paraszti gazdálkodást. Pedig ezek a számok már nemcsak a ÍOO holdon felüli igénybe vett birtokok területi adatait tartalmazzák, hanem a ÍOO holdon aluli birtokokból a Rendelet alapján, vagy annak ellenére igénybe vett terület adatait is. 2 Az 1945. évi földreformra vonatkozó adatokat és számításokat dr. Tekal lászló, az Országos Földhivatal Statisztikai ügyosztálya egykori vezetőjének birtokában megmaradt anyag alapján közlöm, illetve végeztem. 63
