Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Donáth Ferenc: A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során
A NAGYBIRTOK IGÉNYBEVÉTELE AZ 1945. ÉVI FÖLDREFORM SORÁN Dr. Donáth Ferenc Magyarország a feudális eredetű nagybirtok csaknem egyedülálló rezervá- ciója volt Európában. A történelem viharai úgy vonultak el felette, hogy birtokállományát ha érték is veszteségek, a nagybirtokrendszer s vele a feudális arisztokrácia gazdasági és politikai hatalma továbbra is fennmaradt. Miközben Európa nagy része roham léptekben haladt előre a polgárosodás útján, Magyarországon az 1848-as polgári forradalom után is a mezőgazdasági művelés alatt álló terület nagyobbik fele néhány ezer nagybirtokosé volt, s ez így is maradt közel egy évszázadon keresztül. Jellemző a nagyobb birtokok mozdulatlanságára, hogy az első világháborút megelőző fél évszázad alatt a nagybirtok földállománya mindössze 2%-kal csökkent, s a kisbirtok csaknem teljes egészében a tönkrement középbirtokosok földjeiből gyarapodott. 1913-ban a ÍOO kát. holdnál nagyobb földbirtokok területi részesedése 55,8% volt és a győztes ellenforradalom következményeképpen a magyar nagybirtok sikeresen vészelte át az első világháború és az ezt követő két forradalom ránézve vészterhes időszakát is. Midőn Európa keleti felében is megindult a föld a nagybirtokosok lába alól - a bennünket környező országokban többé-kevésbé nagyobbszabású földreformot hajtottak végre, nem is szólva Oroszországról, ahol teljesen felszámolták a földesúri nagybirtokot -, a magyar nagybirtok csupán jelentéktelen veszteséget szenvedett és megőrizte egész társadalmi fejlődésünk szempontjából oly végzetes kiváltságos helyzetét. 1928-ban is, - a paraszti elégületlenség levezetésére és a rendszer megszilárdítása érdekében végrehajtott földesúri reform után, a ÍOO holdnál nagyobb birtokok az ország területének közel felét, 48,8%-át tették ki, s az ezt követő évek sem hoztak ezen a téren semmilyen lényeges változást. 1935-ben, a felszabadulás előtti utolsó általános mezőgazdasági statisztikai felvétel adatai szerint a nagybirtok területi részesedése 48,1%, a birtok- viszonyainknak ezt a képét nem másította meg a második világháború befejezéséig eltelt egy évtized sem. A földreform számára rendelkezésre álló területek számbavételénél éppen ezért nagyobb tévedések kockázata nélkül az 1935. évi általános mezőgazda- sági összeírás adataiból lehetett kiindulni. A számbavételkor nagy könnyebbséget jelentett, hogy a földreform-rendelet a nagybirtok kisajátításának fővonalát a ÍOO. kát. holdnál húzta meg, amely birtokstatisztikánk egyik alapkategóriája volt. Eltért a Rendelet ettől a fővonaltól? Nem is egy esetben. A birtok nagysága, a tulajdonos személye és művelési ág szerint is különbséget tett a megváltás határának megvonásánál, hi61
