Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Isztiméry László: Mezőgazdasági vonatkozású pecsétek csoportosítása

zőgazdasági_eszközöket, növényeket, állatokat. Ezek mind támpontot nyújthatnak a kutató számára egy-egy vidék korabeli mezőgazdasági viszonyainak rekonstruálásában.

A szfragisztika irodalmi feldolgozása már a 17. században megkezdődött, de főleg csak jogtörténeti szempontból. Komolyabb munkák, így a pecsétek osztályozása is csak a 19. században látott napvilágot. 1857-ben Hohenlohe Waldenburg herceg osztályozta típusok szerint, majd később Grotefeld némi változtatást eszközölt ezen és a későbbiekben főleg ezt az osztályozást veszik alapul, mint a német E. v. Berchem és a magyar Áldásy Antal4 is. Az osztályozás alapjául a pecsétnyomó által ábrázolt képet tekintették. Czobor Béla5 az általa 1873-ban a Pesti Tudományegyetemen benyújtott, s koszorúzott pályaművében két nagy csoportba - világi és egyházi - sorolja a pecséteket. A világi hatóságok pecsétéit ismét két csoportra bontja: a) királyok és királyi család, valamint b) az országos hivatalok pecsétéire. Teljesen figyelmen kívül hagyja az iparban és a mezőgazdaságban használatos pecséteket.

A Mezőgazdasági Múzeum szfragisztikai gyűjteményének gyarapodása tette szükségessé az anyag bizonyos rendszer szerinti besorolását. Sajnos, bennünket nem elégíthetnek ki a fentebb ismertetett rendszerezések, mert az agrár- történeti kutatásokhoz a felállított csoportok túlságosan széles volta miatt nem nyújtanak megfelelő segítséget. Jóllehet múzeumunk csak az agrárvonatkozású pecsétnyomókat gyűjti, mégis szélesítenünk kellett a rendezés alapjául szolgáló csoportokat.

A múzeumunk gyűjteményébe olyan pecsétnyomók kerülnek, amelyeket valamely mezőgazdasági-közigazgatási szerv vagy gazdaság használt, továbbá az olyan más jellegű hivatalok vagy személyek pecsétnyomói, amelyek mező- gazdasági motívumot ábrázolnak. A múzeumban kialakult gyakorlat szerint, mi ezeket az alábbi csoportokba soroljuk és a következő rendszerben helyezzük el:

I. Mezőgazdasági-igazgatási szervek, hatóságok és mg. oktatásügyi szervek pecsétnyomói:

1. országos,

2. megyei,

3. járási,

4. városi-községi.

II. Mezőgazdasági jellegű egyesületek, társulatok, társadalmi szervezetek, szövetkezetek pecsétnyomói.

III. Gazdaságok, uradalmak pecsétnyomói.

IV. Mezőgazdasági termékeket, illetve terményeket feldolgozó, és a kisegítő iparban használatos pecsétnyomók.

V. Egyéb mezőgazdasági motívumot ábrázoló pecsétnyomók.

1. növénytermesztés,

2. állattenyésztés,

3. erdészet-vadászat,

4. halászat körébe tartozó ábrákkal (feliratos vagy felirat nélküliek).

I. A mezőgazdasági-igazgatási szervek, hatások és mezőgazdasági oktatásügyi szervek (országos, megyei, járási, városi-községi) pecsétnyomóit

4 Uo. 322. o.

5 Czobor Béla: Magyarország világi és egyházi hatóságai kiadott pecsétéinek jegyzéke. Pest, 1873. 12-13. o.

262