Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Gunst Péter: Egy vecsési parasztgazdaság jövedelmezősége 1937-ben
tóföld értéke (az 1-5 kát. hold földbirtokkal rendelkezők kategóriájában) 600-1600 P között váltakozott,2 míg ugyanekkora szántóterület földbérei 30- 60 P között mozogtak.3 Vecsés fekvésénél fogva a monori járás legértékesebb területeinek egyike, ezért indokoltnak látszik az általánosnál magasabb földárak kialakulása, míg az általánosnál magasabb földbérek alapját az igen intenzív szántóföldi zöldségtermesztés és gyümölcstermelés nyújtotta. Mindezt magától értetődően figyelembe kell venni annak a jövedelemnek megítélésénél, amelyre Liebe István tett szert. Liebe István gazdasága két részből tevődik össze. 2 kát. hold 874 G-öl saját tulajdonú földből és 3 kát. hold 1200 О-öl felesbérletből. A saját tulajdon több parcellában, Vecsés és Ecser község határában feküdt: Vecsés község határában összesen: Ecser község határában összesen: Mindössze: 2. kát. hold. 877 L -öl.4 A saját tulajdonban bírt földön kívül Monor község határában 3 kát. hold 1200 j Völ felesbérletet bírt Liebe István. A művelt földek (ha a 191 G-öl házhelyet és 232 1 Völ erdőt leszámítjuk, összesen 9654 G-öl, vagyis 6 kát. hold 54 G-öl föld) több parcellában, Vecsés község különféle dűlőiben, a községtől különböző távolságra fekszenek, aminek megfelelően természetesen az egyes parcellák eltérő minőségűek. Ezt az eltérést fokozza, hogy a saját tulajdon egyik parcellája a Vecséssel szomszédos Ecser község határában, míg a felesbérlet Monor község határában fekszik. A gazdaság saját tulajdonban levő termőterülete közepes és jó minőségű barna homoktalaj, az egyik parcellába szőlő és gyümölcsös van telepítve. A bérbevett földek minősége valamivel gyengébb, de ez a terület is közepes minőségű homoktalajnak tekinthető. A gazdaság egész termőterülete mind talajánál, mind fekvésénél fogva igen alkalmas konyhakerti növények és zöldségfélék termesztésére, amit mutat az is, hogy a szántóterület egy részén, kb. 1646 G-ölnyi területen Liebe István kettős termelést folytatott. Ezt olvashatjuk ki egyébként abból az alább közölt felmérésből is, amelyet a Liebe István által termesztett növényféleségek- ről, illetőleg az értük elért összegekről állítottak össze a bírósági szakértők, 2 L. Földárak az 1938. évben. A M. Kir. Földművelésügyi Ministerium Mezőgazdasági Hírszolgálati Ügyosztályának összeállítása (gépírásos kézirat). Az ez évi földárak 1933 óta a legmagasabbak. 3 L. Földhaszonbérek (az adók beszámítása nélkül) az 1937. évben. A M. Kir. Földművelésügyi Ministerium Mezőgazdasági Hírszolgálati Ügyosztályának összeállítása (gépírásos kézirat). Az ez évi földbérek 1932 óta a legmagasabbak. (Itt említjük meg, hogy az említett, a Földművelésügyi Minisztérium által rendszeresen készített földár- és földhaszonbér statisztikák egy részét szándékunkban van megjelentetni.) 4 L. erre Badics Józset szakértői jelentését és az alperes kérdéseire adott válaszokat. A bírósági szakértő a kataszteri birtokívek alapján álíapitotta meg Liebe István földtulajdonát. (MMA Arch.) Megjegyezzük, hogy a bírósági szakértő által beszerzett községi bizonyítvány szerint Liebe István saját tulajdonában nem a fenti, összesen 4077 □ ölnyi, hanem 5300 □ ölnyi mezőgazdasági ingatlan volt, azaz, ha a ház-udvar területét és az erdőt leszámítjuk, a fennmaradó 3564 □ öllel szemben 1646 □ öl többletet mutat ki a községi bizonyítvány. Ennek oka az volt, hogy „Liebe István a szántóföld egy részén kettős termelést folytatott, a községi elöljáróság ezt a területet - adózás szempontjából - kétszeresen vette számításba.” uo.) 1 kát. hold 336 G-öl szántó 191 G-öl ház-udvar 1 kát. hold 527 G-öl 0 kát. hold 871 G-öl szántó 0 kát. hold 847 G-öl szőlő 0 kát. hold 232 G-öl erdő 1 kát. hold 336 G-öl szántó 256
