Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Szabó Miklós: Berzsenyi Dániel, a mezei szorgalom némely akadályairól
zsenyi, az ezerholdas nemes költő-földesúr szemléletében az idők folyamán bekövetkezett. Felmerülhet ezek után a kérdés: milyen hatások alapján, kiknek befolyására alakult át Berzsenyi és fordult az agrárkérdések felé és hogyan lett annak egyik első reformszellemű tárgyalója. Legbensőbb kapcsolat Kazinczy Ferenchez fűzte, aki Berzsenyire igen jó, fejlesztő hatással volt. Találó megállapítás, hogy Berzsenyi a Kazinczyhoz fűződő „áradó barátságában kész volt a felvilágosodás vallására lépni."33 Egyideig jó viszonyban volt Kölcsey Ferenccel is, de annak említett rideg bírálata eltávolította egymástól a két férfit és Berzsenyi csak halála után kapott elégtételt Kölcseytől az Akadémia gyászülésén elhangzott emlékbeszédben. Berzsenyi, tudjuk, nem volt barátkozó természetű ember, nem nagyon járt el Nikláról. Otthon szeretett lenni, még a falu határát is ritkán lépte át, Berzsenyit viszont költő- és közgazda-barátai meglátogatták Niklán. így pl. felkereste őt otthonában báró Wesselényi Miklós, úgyszintén Döbrentei Gábor és Pataky Mózes is, kik ottlétük emlékére gesztenyefákat ültettek a hatalmas parkban. Élénk kapcsolatban állott Berzsenyi a keszthelyi Georgikon embereivel, elsősorban annak alapítójával, gr. Festetics Györggyel, akit - szemben a többi arisztokratával -, mint tudjuk, igen nagyra becsült.34 Festeticsnek tisztelete jeléül Berzsenyi megküldte versesköteteit, Festetics viszont megköszönte ezen figyelmét s .egyik levelében pl. tudósította, mi készül Keszthelyen - ahol, mint tudjuk, Berzsenyi már előzőleg, 1814-ben is járt -, és meghívta a jeles gazdaköltőt az 1817. évi, különösen fényes Helikon-ünnepélyre.35 Kitüntető megtiszteltetésnek vette Berzsenyi, hogy - mint Kazinczynak leírta - „az ősz Festetics a szegény Bersenyinek az útzára kalap nélkül elejbe szalad." Egyik adoma szerint: Festetics a költő rossz almásszürke lovait ilyenre befestett pompás paripákra cserélte ki, melyekről csak hazafelé menet mosta le az eső a festéket.36 Festetics bizonnyal sokra becsülhette Berzsenyit. Berzsenyi viszont most már felismerte a Georgikon, Európa első felsőfokú gazdasági tanintézetének jelentőségét, amikor pl. egyik, 1816-ban Festeticshez intézett soraiban oda nyilatkozott, miszerint: „Excellentiád olly dicső épületnek rakta le talpköveit, melyet csak a Haza omladéka temethet el." S Berzsenyi a Georgikonnal, illetve a Helikon-rendezvényekkel mindvégig összeköttetésben kívánt állni, annál inkább, mert, mint Festeticshez intézett egyik levelében írta: „Én Keszthelyben egy magyar Veimárt óhajtok látni."37 Bizonyosra vehető, hogy Berzsenyi ismerte - legalább is úttörő jellegű gazdasági szakmunkáik alapján -, a Georgikon jeles vezetőit, illetve tanárait is, így Nagyváthy Jánost, Pethe Ferencet, avagy Rumy K. Györgyöt, akivel, tudjuk, levelezésben is állt. A gazdasági írók során maga Berzsenyi utalt arra, hogy nagy tanulsággal forgatta mezőgazdaságunk egyik első fejlesztőjének, Balásházy Jánosnak: „Észrevételek a honni gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól és orvoslásai33 Olvasható Németh L. i. m. 34 Jegyzi meg Vargha B. is, i. m. 35 L. Berzsenyinek 1814. nov. 23-án Wesselényihez intézett beszámoló sorait. 36 Említi Vargha B. is i. m. 37 L. Berzsenyinek Festeticshez, 1816. nov. 15-én írt válaszlevelét. 228
