Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Valkó Arisztid: A nagyszentmiklósi földmivesiskola működése 1863—1889 között
zéséhez, oktatásához szükséges felszerelés. Bartók mindent elkövetett, hogy ez az állapot fokozatosan megszűnjék, de egy évtized is kevés volt nemes törekvéseinek elérésére. Már az is nagy szó volt, hogy 1873-ban, amikor a minisztérium a gazdasági tanintézetek szervezésével foglalkozott, Nagyszentmiklósra is felfigyelt s helyet biztosított részére a földmíves iskolák sorában. Az iskolákat tudományos és gyakorlati alapon álló csoportokba osztották. Magyaróvár, Keszthely, Debrecen, Kolozsmonostor az első csoportba került. Gyakorlati alapon álló isko- íák: földmíves és szakiskolák alcsoportba tagolódtak. Előzőbe HracteK, utóbbiba Érdiószeg (vincellér) és Tarcal (borászat) került. A gyakorlati alapon álló intézményeket kiegészítették a nem állami földmíves-iskolák: Nagyszent- miklós, Brassó, Medgyes, Beszterce s Buda (vincellér) iskolái.7 A nagyszentmiklósi iskola 1881-1883 közötti működésének időszakáról több irat maradt meg az Országos Levéltárban.8 Figyelemre méltó ennek az évtizednek a kezdete is. Nagyszentmiklós egyre jobban kezd kiemelkedni elszigeteltségéből, mind többen figyelnek működésére. Szaporodik a növendékek száma. 1881/82. évben: 26 beiratkozott tanulóról szerzünk tudomást. Növeli az iskola szerepét oktatási téren az is, hogy a minisztérium időnként jelentést kér működéséről, a tanmenetről, a tanerők munkálkodásáról. Bartók, aki időközben családot alapított, most már az iskola fejlesztését tekinti élethivatásának. Itt születik Béla fia, a későbbi nagy magyar zeneművész, aki — feltehetően - az iskola falai között szívja magába mindazt, ami szorosan összeköti a falu egyszerű népével. Apjától hallja először a zenét, de hamarosan felfigyel Nagyszentmiklós sokrétű lakosságának egyszerű dalaira. A vidáman dolgozó növendékek, a paraszt ifjak mély benyomást tesznek rá. Érdeklik az iskola szertárai, a természetrajz, néprajz s mindezek szeretete itt oltódik gyermeki leikébe . . . Bartók igazgató, hogy az iskola ügyét előmozdítsa, részt vesz mint képviselőtestületi tag Nagyszentmiklós közigazgatási munkájában is. Elvállalja a helyi Vöröskereszt-Egylet titkárságát, s a Torontálmegyei Gazdasági Egyesületben választmányi tag lesz. E minőségében mélyebben tud beletekinteni a gazdasági élet vérkeringésébe. Nem fél kimondani, hogy a gazdasági egyesületek, a gazdakörök, egymaguk nem képesek a mezőgazdasági kérdéseket megoldani. A „földmívelési minisztérium csekély személyzettel ellátva, a központi ügyek s a bürokratizmus merev igényei által lesz kimerítve, s emellett a központ nincs az ország különböző vidékeivel szerves összefüggésben . . .”9 Ahhoz, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének irányítása vidéken is jól megvalósítható legyen, szükséges „minden megye két járására egy állami gazdasági felügyelő" alkalmazása. Bátran száll síkra elvei mellett, ostorozza a múltat, nem fél az igazságot kimondani. A „földmívelési minisztérium kivételével nincs is miniszter, aki az ő saját hatáskörében végrehajtó és ellenőrző közeggel ne bírna . . ." Ha lenne hatáskörrel biró gazdasági felügyelője vagy biztosa a minisztériumnak, akkor nem fordulhatna elő, hogy Nagyszentmiklós elöljárósága egy olyan bikát használ „a csordán hágatásra'',10 11 amelyet egy bizottság előzőén „tenyészképtelennek talált.” Bartók a gazdasági és politikai lapokban11 számos 7 Országos Levéltár: F. I. K. Alt. 1881. 2. tét. 37 146 sz. iratok. 8 Országos Levéltár: F. I. K. Alt. 1883. 2. tét. 46 021 sz. iratok. (263. csomó) 9 Bartók Béla-, Gazdasági Kormánybiztosok Szerveztessenek? Észrevételek Tóvölgyi Titusz Urnák e tárgyban hozott indítványára. Nagyszentmiklós, 1886. ló A 9 alatt felsorolt műben. 11 Gazdasági Tanügy. Szerk. Bartók Béla. Nagyszentmiklós. 1885. (ld. 5 pont alatti műben) 217
