Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Takács Imre: A mezőgazdaság általános szakfelügyelete a polgári Magyarországon
felügyelőség vezetőjének mint mezőgazdasági előadónak a megyei közigazgatás keretében kellett elvégeznie.54 Kimondotta az 1921 : XLII. törvénycikk, hogy a gazdasági felügyelőség ellátja a törvények és a földművelésügyi miniszter által reá bízott feladatokat, megvalósítja a miniszternek a mezőgazdaság előmozdítását célzó intézkedéseit, de legalábbis tőle telhetőén közreműködik azok sikere érdekében s állandóan tájékoztatja a minisztert a mezőgazdaság állapotáról. Nem kevésbé fontosak voltak azok a nagyobbrészt már az 1912 : XXIII. törvénycikkel szabályozott és most pontosabban is meghatározott feladatok, amelyeket az állami gazdasági felügyelőnek mint a megyei (általános) közigazgatás munkatársának és mezőgazdasági tanácsadójának kellett ellátnia .55 Rajta kívül ui. sem az alispán, sem a járási hatóság más mezőgazdasági szakigazgatási szervvel nem rendelkezett.56 A gazdasági felügyelő tehát - azontúl még -inkább, mint addig - a földművelésügyi kormányzat egyetemes vidéki képviselője és ugyanakkor a megyei közigazgatás mezőgazdasági szakértője volt ,57 akit a megyei hatóságoknak a törvények és rendeletek szellemével nem egyező intézkedései, határozatai ellen fellebbezési jog is megilletett.58 Hozzá tartozott minden közérdekű mezőgazdasági ügy képviselete azok kivételével, amelyek tekintetében külön szakigazgatási szervek működtek. Elsősorban a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés igazgatási gondozása -tartozott a gazdasági felügyelők feladatkörébe, az állattenyésztéshez a tejgazdasági, valamint a rét- és legelőgazdasági ügyeket is hozzáértve. Tevékenységük tehát főként az agrártermelés súlypontos ágaihoz kapcsolódott.59 A járási felügyelők a megyeszékhely gazdasági felügyelőségének tagjaiként dolgoztak a közigazgatási járásokban. Az ő munkájuk az volt, amit a felügyelőség vezetője saját feladatköréből rájuk bízott, elsősorban minden olyan szak- igazgatási tennivaló ellátása, amely személyes eljárást igényelt a községekben. A járási felügyelőnek szaktudásával a járási hatóság rendelkezésére kellett állania, de szakvéleményében befolyásolható nem volt. Saját kezdeményezéséből is tehetett előterjesztést és ezzel a járási hatóságnak foglalkoznia kellett. A törvény a járási gazdasági felügyelőt nem tette meg a járási hatóság szakelőadójává ugyanúgy, mint a megyei gazdasági felügyelőség vezetőjét al54 Mindezeket a feladatokat csak alapelveikben lehetett törvénybe foglalni, részletesebb meghatározásukat a 84 251/1923. F. M. sz. végrehajtási rendelet, továbbá a földművelésügyi miniszternek s a belügyminiszternek több kihirdetett és a földművelésügyi miniszternek számos intern rendelete tartalmazta. A feladatok megállapítása igy sem teljes, mert lehetetlen lett volna mindazt felsorolni, amit a gazdasági felügyelőségnek a mezőgazdaság fejlesztéséért tennie kellett, illetőleg tehetett. 55 Mivel minden hatósági intézkedésért csak az azt kibocsátó hatóság lehet felelős, a gazdasági felügyelőség vezetője az alispánnak, a járási felügyelő pedig a járási hatóságnak irányítását köteles volt követni, de szakszempontból munkájuk befolyásolható nem volt. (Máté Imre: Földművelésügyi igazgatás. Bp. 1936. 632. p.) 56 Az 1921 : XLII. törvénycikk a gazdasági felügyelőknek az alispán részéről való igénybevételét korlátozta azokra az ügyekre, amelyeket mezőgazdasági képzettséggel nem biró közigazgatási tisztviselők célszerűen el nem láthattak. Ez véget vetett annak a sok helyen dívott visszás gyakorlatnak, hogy a gazdasági felügyelőség vezetője ahelyett, hogy a mezőgazdaságot fejlesztő munkáját végezte volna, ugyanolyan aktázó beosztottja lett az alispánnak, mint a megyei aljegyző. 57 Fegyelmi szempontból a gazdasági felügyelő a többi állami tisztviselővel azonos elbírálás alá esett, de ha a megyei közigazgaás keretében teljesített szolgálatában követett el fegyelmi vétséget, a közigazgatási bizottság járt el ellene elsőfokon. 58 A gazdasági felügyelők "helyzete nemcsak azért volt kettős, mert közvetlenül a miniszternek és az alispánnak is alá voltak rendelve, hanem munkájuk kettős jellege miatt is. Intézték a rájuk bízott ügyeket, másrészt pedig az is feladatuk volt, hogy személyes kezdeményezéssel mozdítsák elő a mezőgazdasági érdekeket. Olyan mezőgazdaságfejlesztő intézkedéseket, mozgalmakat, akciókat is kezdeményeztek, amelyeknek távlati kihatásuk volt. 59 De az erdészeti, kertészeti, szőlészeti és borászati, lótenyésztési, állategészségügyi, vadászati, halászati, méhészeti, selyemhernyótenyésztési, szakoktatási, háziipari és állami uradalmi ügyköröket is rendszeresen figyelemmel kísérte a gazdasági felügyelő, és ha olyan jelelnséget észlelt, amely a mezőgazdaság általános érdekében intézkedést kívánt, előterjesztést tett a megfelelő szakhivatal vezetőjéhez. 156
