Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Patay Árpád—Dr. Sz. Póczy Klára: Gyümölcsmaradványok aquincumi mumiasírból
6. Két négyszögű falap és hosszú fapántok. A felső lapon piros, kék és félkör- ívben fehér festés nyomai. 7. Többféle növényfajtához tartozó levél nagy mennyiségben, részben a koponyát vették körül koszorú formájában, részben a halott bal válla mellett nagy halomban csokor formájában, részben a falapok között szintén csomóban egymásra halmozva. 8. Sókristályok és gyantadarabkák, (több kilogrammot kitevő mennyiségben) a váz fölött és a koporsó keleti oldalán. A felsorolt leletek közül e cikk keretében az együttesből kiragadva csak a gyümölcsmaradványokkal foglalkozunk. A kosárból aránylag ép állapotban öt gyümölcsmag került elő. A magvakat előkerülési állapotukban lefényképeztük s megkíséreljük a rendelkezésre álló adatok alapján azokat meghatározni.3 A vizsgálat a külső bélyegekre terjed ki, megmértük hosszukat, szélességüket és vastagságukat. Első lépésként meghatároztuk, hogy a magvak mely terméscsoportba tartoznak. A külső bélyegek alapján a csonthéjas termés vagy csontár (drupa) a húsos zárt termések csoportjába sorolhatók. Már kis nagyításban is jól megfigyelhető a fásodott szklerenhimából összetett csonthéj. Ilyen csontár termése a szilvafélék (Prunoídeae) alcsaládjába tartozó szilva (Prunus) nemzetséghez tartozó növényeknek van. A faj meghatározásához szükséges volt a csontár jellemző bélyegeinek megállapítására, melyet nagy részben metrikus módszerrel végeztünk el. Ezt azért tettük, hogy objektív ösz- szehasonlítási alapot kapjunk a hazai récens anyaggal. Ezért a jellemző adatokat és a bélyegeket a Brozik4 csonthéjas gyümölcsök magvaira kidolgozott számkulcsos rendszerhez hasonlóan állítottuk össze. A sírból előkerült magvak tulajdonságai: 1. M. 64/1. sz. mag. Hosszúsága: 12,9 mm, szélessége: 9,9 mm, vastagsága: 8.0 mm,- nagysága: igen nagy; alakja: szív alakú, telt; jellegei: színe barna; felülete sima,- hasi varrat bordázottsága: igen erősen, mélyen bordás; a mag csúcsa: hegyes; a mag kocsány felőli része: ráncos. 2. M. 64/2. sz. mag. Hosszúsága: 11,6 mm, szélessége: 8,7 mm, vastagsága: 7,2 mm; nagysága: nagy; alakja: kerülékes, telt; jellegei: színe barna, felülete sima; hasi varrat bordázottsága: erősen bordás; a mag csúcsa: tompa; a kocsány felőli része: ráncos. 3. M. 64/3. sz. mag. Hosszúsága: 11,2 mm, szélessége: 8,9 mm, vastagsága: 6,6 mm, nagysága: nagy,- alakja: kerülékes, telt; jellegei: színe barna, felülete sima; hasi varrat bordázottsága: erősen bordás; a mag csúcsa: tompa; a kocsány felőli része: ráncos. 4. M. 64/4. sz. mag. Hosszúsága: 12,7 mm, szélessége: 9,8 mm, vastagsága: 6,8 mm; nagysága: igen nagy; alakja: szív alakú, telt; jellegei: színe sárgásbarna, felülete sima; hasi varrat bordázottsága: igen erősen, mélyen bordás; a mag csúcsa hegyes; a kocsány felőli része: ráncos. 5. M. 64/5. sz. mag. Hosszúsága: 22,9 mm, szélessége: 16,9 mm, vastagsága: 9.1 mm; nagysága: kicsi; alakja: kerülékes; teltsége: igen telt; színe: világosbarna,- felülete: gyengén ráncos; hasi varrat: bordás, mellékbordák gyengén kiemelkedők; a csúcsa: hegyes; a kocsány felőli része: ráncos 3 A meghatározást végezte Patay Árpád. i 4 Brozik Sándor: Csonthéjastermésűek. Cseresznye-meggy. Budapest, 1959. 22. oldal; u. ö. Csonthéjastermé- sűek. Szilva-kajszi. Budapest I960. 56. oldal. 136
