Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Martha Zsuzsanna: A baromfitermékek mai nagyüzemi termelésének előzményei Magyarországon
kát tett a nagyban való baromfihizlalás fejlesztéséért. Felismerte, hogy a hagyományos baromfihizlalással tömeges árut előállítani nem lehet, legföljebb a házi szükséglet fedezésére elégségest. Szerinte „gyárilag" kellene a baromfiakat hizlalni. 1882-től kezdve a „Martin Odile"-féle gépi tömőeljárás leírásával népszerűsítette a francia rendszerű baromfihizlalást. Ezt a múlt század két utolsó évtizedében és a századforduló után nálunk is alkalmazták. Az állatok egymástól elkülönítve - lábukon szíjakkal vagy láncocskákkal rögzítve - álltak a ketrecekben. Csak a legszükségesebb mozgást végezhették. Hizlaló takarmányul tejjel és vízzel pépesített kukorica- és árpalisztet kaptak. Maga a tömőgép állványra szerelt henger volt, amelynek elzáró dugaty- tyúját süly húzta lefelé. A henger aljából csövön keresztül nyomódott ki a pép. A dugattyú óramutatót mozgatott, ez pedig számlapon mutatta az elfogyasztott takarmány mennyiségét. A henger megtöltésekor felemelték a súlyt és hajtókar segítségével felhúzták a dugattyút is, hogy a henger felső része kinyíljék; utána visszaeresztették a henger nyílását elzáró dugattyút, a súly pedig ismét lefelé nyomta a pépet. A tömőcső végét szopókával látták el.16 17 A XIX. század utolsó negyedétől kezdve már Magyarországon is űzték a baromfihús és a baromfizsiradék koncentrált tömegtermelését az akkor létesített nagy baromfihizlaldákban. A „Gallus" című baromfitenyésztési szaklap számos érdekes adatot közöl e vállalkozások úttörő korszakáról. 1883-ban pl. hirt adott arról, hogy Kőbányán nagy baromfihizlaló és kereskedelmi vállalatot szándékoznak alapítani; a befektetést 150 000 forintra tervezik, a várt tiszta nyereséget pedig 17 000 forintra becsülik.16 17 18 Egy másik hir szerint e vállalat telepe évi 100 000 tyúk, 10 000 kacsa, 2000 liba és 2000 pulyka hizlalására, valamint nagyarányú sovány áru-, tojás- és tollüzletek lebonyolítására lesz alkalmas.19 Majd azt olvashatjuk a „Gallus"-ban, hogy 50 000 forint alaptőkével „Magyar Baromfitenyésztők és Hizlalók Szövetkezete" alakult és Taksonyban fogják annak telepét berendezni.20 Nemsokára hirdetést tettek közzé arról, hogy ez a vállalat mindennemű élő baromfi, tojás és toll szállítására ajánlatot fogad el .21 Két évvel később felhívás jelent meg az említett szövetkezetnek részvénytársasággá való átalakítására.22 Az 1886. április 4. napjára a pesti Köztelekre összehívott értekezleten megállapították, hogy „ . . . az eddig működött szövetkezet részint a miatt, mert előtte hazánkban egészen ismeretlen területen volt kénytelen kezdeni működését, részint a miatt, mert nem rendelkezett az első felszerelések költségei után annyi tőikével, a mennyi egy ilyen üzlethez szükséges volna, azon tapasztalatra jutott, hogy . . . kisebbszerű üzlettel nem fogja elérni a kívánt eredményeket. Másfelől azonban épen a működése óta már lefolyt két üzletév alatt oly tapasztalatokra és, összeköttetésekre tett szert, a melyek alapján meg van győződve, hogy ha a kellő mérvű forgalmi tőkével rendelkezik és ha üzletkörét ennek segélyével nemcsak a helybeli piacz számára való baromfihizlalásra, hanem tömeges baromfi, tojás és tollexport létesítésére is kiterjesztheti: a mellett, hogy hazánk közgazdasági fejlődésének egy jelentékeny tényezőjévé fog fejlődhetni, magára nézve is az eddiginél sokkal jövedelmezőbb üzlettért nyithat.'"23 16 (g. g.): A franczia rendszer szerinti baromfi hizlalás. Gallus. 1882. évf. 94. p. 17 Grubiczy Géza: A baromfitenyésztés. IV. átd. kiadás. Bp. 1895. 2. köt. 179-184. p. 18 (g. g.): Egy nagy baromfi-hizlalási és kereskedési vállalat. Gallus. 1883. évf. 95. p. 19 Vélemény a Hampel Győző úr által tervezett nagyobb szabású baromfihízlaló és forgalmi vállalat tárgyában. Gallus. 1884. évf. 28. p. 20 (g. g.) : A magyar baromfi-tenyésztők és hizlalók szövetkezete. Gallus. 1884. évf. 45. p. 21 A magyar baromfi-tenyésztők és hizlalók szövetkezete. Gallus, 1884. évf. 56., 72. és 80. p. 22 Felhívás a magyar baromfitenyésztők és hizlalók felszámolás alatti szövetkezetének részvénytársasággá való alakulása érdekében az ügy barátokhoz. Gallus. 1886. évf. 23-24. p. 23 A magyar baromfi-tenyésztők és hizlalók. Gallus. 1886. évf. 29. p. 121
