Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Khin Antal: A Szelidi tó halászata
A tó szerszámai A tónak ma is, meg régen is kevés halászszerszáma volt.10 Hala sem volt oly mennyiségben, hogy nagy halászszerszámokat állandóan kellett volna tartani. Mai szerszámai a kerítő-, rekesztő-, tapogató-, emelőhalászat eszközeihez és a horgászathoz tartoznak. Többféle szerszámot nem is igen használtak. De az ősi balászszerszámok közül néhány még járta ebkor a tavat. Ezeket hivatásos halász kezeli, aki a „Paksi HTSZ'' keretébe tartozik. A paksi halászoknak szolgál elsősorban lakásul a tó partján álló, „halászház", mely a halászkunyhót helyettesíti. Halászház a Szelidi-tónál a kerítőhálóval Dunapataj felől jove az országútról már barátságosan fehérlik, falusi nád- födeles házikóra emlékeztet. Egy szobát és egy konyhát rejt magában. Szobában egy kis asztal és néhány fekvőhely van a halászok részére, amikor őszszel idejönnek a nagyhálóval a zsákmányt összeszedni. Ez már újabb fejlődése a tó halászatának. A házikó mellett van egy fészerféle alkotmány (azelőtt jégverem volt, mert a halat szállításra jegelték), mely a különféle tárgyak raktárául szolgál, a halászszerszámok egy részét is itt találjuk. A megrongálódott és javítható holmi kerül ide. A ház eresze alatt rendszerint több halászszerszám húzódik meg, leginkább a megszáradt varsák és a halfogó szákok. A ház balol1° A tó szerszámai javarészben nem a helyszínen készültek. Leírásuk főleg az 1955. évre vonatkozik. Jó néhányat a Mezőgazdasági Múzeum számára begyűjtöttem. 102
