Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)

Agrártörténeti könyvek, folyóiratok

felvétel lapjait egyébként az Agrártörténeti Bizottság egyik munkacsoportja dolgozza fel és publikálja a belőlük leszűrhető eredményeket. A folyóiratnak már első nyomtatott évfolyama nagy teret szentel a magyar agrártudomány úttörői tevékenységének, emlékének. Ebből a tárgykörből kerül publikálásra a 18—19. század fordulójának kiemelkedő agrár szakembere, Nagyváthy János munkásságáról Vörös Károly tanulmánya (1. szám, 10—33. 1., 3—4. szám, 371—413. 1.), de még inkább ezt a törekvést tükrözi a folyóirat 2. száma, melyet teljes egészében Tessedik Sámuel emlékének szenteltek. Ez a szám az Akadémia 1960. szeptember 12—13-án tartott Tessedik-emlékülésének előadásait, Penyigey Dénes, Tamássy István, Kovács Gábor, Wellmann Imre, Hanzó Lajos referátumait és korreferátumait, Hanzó Lajos, Kosáry Domokos és Hársfalvy Péter közleményeit publikálja, és beszámol a Mezőgazdasági Múzeum Tessedik Sámuel Emlékkiállításáról. A reformkor agrártörténetének feltáráshoz az 1961. évfolyamban két cikk járult hozzá. Tilkovszky Lóránt a Széchenyi István cenki uradalmában lejátszódott elkülönözés és tagosítás folyamatát mutatja be (1. szám, 33—60. 1.), Barta István pedig a legkorábbi örökváltság szerződéseket publikálta (1. szám, 94—116. 1.). A kapitalizmus korának kérdéseit is több tanulmány teszi vizsgálat tárgyává. Katona Imre a munkaszervezeti formák és ideiglenes életközösségek idénymunkákon történő kialakulását elemzi (3—4. szám, 534—564. 1.), Szuhay Miklós tanulmánya az 1929—33. évi gazdasági válságból való kilábalás eszközeit, a termelésfejlesztés és vetésterület-korlátozás alkalmazását mutatja be (3—4. szám, 413—429. 1.), Orbán Sándor a Somogy megyei újgazdák helyzetére vonatkozólag nyújt adalékokat az 1945-ös földosztás után (1. szám, 116—126. 1.). Tanulmányokon és közleményeken kívül a folyóirat Vita-rovata is nyújt érdekességet. Veress Éva a" jobbágyság életszínvonalának statisztikai vizsgálatához fűz megjegyzéseket (1. szám, 126—133. 1.). Igen tartalmas a folyóirat Szemlerovata is, mely nemcsak magyar agrártörténeti munkákról, hanem külföldi, elsősorban kelet-európai agrártörténeti kérdésekkel foglalkozó könyvekről is közöl recenziókat. A Krónika-rovat beszámol a Szovjetunióban 1958-ban alakult agrártörténeti symposion kijevi ülésszakának tudományos eredményeiről (3—4. szám, 594—607. 1.). Az Agrártörténeti Szemle Bibliográfia-rovata nemcsak nemzetközi agrártörténeti bibliográfiát publikál — ha kissé el is maradva —, hanem egyrészt szovjet agrártörténeti monográfiák bibliográfiáját adja, másrészt Nádor Jenő összeállítását közli „Tessedik Sámuel írásainak címjegyzéke" címmel (2. szám, 292—308. 1.). Mindezt egybevetve tehát nyugton mondhatjuk, hogy az Agrártörténeti Szemle 1961. évfolyama tartalmas kötet. A folyóirat nemcsak a magyar agrártörténeti kutatásokat fogja össze, hanem láthatóan arra törekszik, hogy a keleteurópai agrártörténeti kutatások eredményeit is megismertesse az érdeklődő olvasóval.