Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)
Dr. Takács Imre: A magyar mezőgazdasági irodalom összefoglaló retrospektív bibliográfiája
A magyar mezőgazdasági irodalom retrospektív feltárásának 1959-ben megjelent IV. kötete 1868-tól 1896-ig tartalmazza a szakirodalom könyvészetet. E kötet előszava helyesen utal arra, hogy a kapitalizálódás egyik következménye, a fokozódó árutermelés ebben a három évtizedben növekvő függésbe hozta a mezőgazdaságot a többi termelési ágtól és a külföldi piacoktól; az állam mindinkább belátta a támogatás szükségességét a termelés technikai javítása, a hitelellátás, a vámpolitika terén; a termelök szövetkezeti összefogásban védelmet kerestek az ipari és a banktőkével szemben. Ez a folyamat világosan tükröződik a feltárt irodalom tematikájában. A Magyarországon 1867 után megjelent nyomdai termékek már semmiképpen sem ritkaságok, hiszen minden nagyobb közkönyvtárban megtalálhatók. Ezért a könyvtári lelőhelyek feltüntetése a IV. kötettől kezdve elhagyható volt. Ennek és más célszerű efjárásnak köszönhető, hogy a 77 szakcsoportba osztott 3955 címfelvétel majdnem feleannyi terjedelemben volt közölhető, mint a III. kötet csak valamivel kevesebb címadata. Abban is különbözik a IV. kötet szerkezete az előzőkétől, hogy az egyes szakcsoportokba sorolt címfelvételeket egységesen, évenkénti elkülönítés nélkül hozza. Ebben a viszonylag modern korban a kutató szempontjából már alig lehet érdekes az, hogy mekkora volt egy-egy esztendőnek a könyvtermése. A keresést viszont megkönnyíti, ha a tárgyilag együvé tartozó irodalom az egész időszakból szorosan egymás mellett található. 1961-ben hagyta el a sajtót a Mezőgazdasági Múzeum összefoglaló retrospektív szakbibliográfiájának V. (legújabb) kötete, amely 1897-től 1919-ig tárja fel a magyar mezőgazdasági könyvészetet. (Az 1915—1919. évekre pótgyűjtést kellett végezni, hogy a volt Osztrák—Magyar Monarchia fennállásának utolsó esztendeiben megjelent hazai mezőgazdasági irodalom is ebbe a kötetbe kerüljön.) A Millenniumtól az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlásáig eltelt negyedszázad magyar mezőgazdasági irodalmának alakulására egyrészt a mezőgazdasági kísérletügy hazai kibontakozása és a mezőgazdasági szakoktatás számottevő fejlődése, másrészt az érdekképviseleti élet fellendülése, valamint a politikai viszonyok radikalizálódása gyakorolta a legnagyobb befolyást. Egyébként az V. kötet nem kevesebb, mint 7156 bibliográfiai címfelvételt tartalmaz 83 szakcsoportban és szerkezetét tekintve ugyanolyan, mint a IV. kötet. III E bibliográfia I. és II. kötete az 1830-ig folyóiratban megjelent gyér magyar mezőgazdasági irodalom jelesebb termékeit is tartalmazza. A III. kötettől kezdve ezeket a bibliográfia összeállítói rendezéstechnikai és egyéb megfontolásokból már elhagyták. A folyóiratban 1830 után megjelent tanulmányok és más jelentősebb szakközlemények bibliográfiai számbavétele a múzeumnak egy további, de a gazdaságtörténeti stb. kutatás érdeke szempontjából nem kevésbé fontos feladata lesz. A III. kötettel kezdődő könyvbibliográfiába a legkisebb önálló egységeket, így a néhány lapos különlenyomatokat is felveszik, ezzel szemben a tervezett folyóiratcikk-bibliográfia válogató lesz. Jelleg, tartalom és terjedelem •szempontjából meg kell majd állapítani azt a normát, amely egy-egy folyóirati közleményt alkalmasnak minősít a retrospektív mezőgazdasági folyóiratcikkbibliográfiába leendő felvételre. Téma szerint a könyvészeti adatok gyűjtése és közzététele a bányászat kivételével a hazai őstermelés valamennyi ágára terjed ki, tehát nemcsak a szoros értelemben vett mezőgazdaság (a szántóföldi növénytermesztés és az állat9* - 9 131
