Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)
Dr. Takács Imre: A magyar mezőgazdasági irodalom összefoglaló retrospektív bibliográfiája
gazdaságtörténeti, illetőleg a szaktudományi kutatás érdekein túl is jelentősége? E kérdés taglalásánál főként két szempontra kell rámutatni : az irodalomtörténet és a kultúrtörténet szempontjaira. Az, hogy a magyar irodalomtörténetírás eddig inkább csak a szépirodalmat vonta tárgykörébe és a tudományos jellegű munkákat önmagából kirekesztette, nem utolsó sorban onnan ered, hogy a sehoi pontosan számba nem vett régi szakirodalom tanulmányozásának szinte legyőzhetetlen nehézségei voltak. Fokozott mértékben érvényes ez a megokolás a régi mezőgazdasági irodalom tekintetében. Az összefoglaló retrospektív mezőgazdasági bibliográfia tehát a magyar mezőgazdasági irodalomtörténet megírásának legfontosabb előfeltételét teremti meg az elmúlt korok agrárirodalmának könyvészeti feltárásával. Ami pedig egy ilyen bibiliográfia magyar kultúrtörténeti jelentőségét illeti, nem kétséges: rendkívüli időszerűséget kölcsönöz napjainkban minden tudománytörténeti feltárásnak az, hogy átalakuló társadalmunk mérlegre kívánja tenni egész korábbi művelődésünk anyagát. Ez a mérlegelés — részben átértékelés — a hazai művelődés legkülönfélébb területeinek, köztük az agrártudományinak is, retrospektív áttekintése nélkül úgyszólván lehetetlen. A magyar mezőgazdasági irodalom összefoglaló retrospektív bibliográfiájának a Mezőgazdasági Múzeum kiadásában megjelenő kötetei Moszkvától Kairóig és New Yorktól Tokióig a világ minden táján működő múzeumokhoz és más tudományos intézményekhez jutnak el, s mindenütt kedvező fogadtatásban részesülnek. Ez a megbecsülés valószínűen abból a felismerésből fakad, hogy kis lélekszámú nemzet alig szolgálhatja jobban tudományos teljesítményeinek nemzetközi elismertetését, mint azzal, hogy az egyes tudományterületeken elkészíti a retrospektív bibliográfiát, és gondoskodik annak nemzetközi publicitásáról. De méltánylásra talál bizonyára az is, hogy a Mezőgazdasági Múzeum a békés nemzetközi tudományos együttműködéshez is hozzájárul a bibliográfia szétküldésével. Önmagunk iránti kötelesség tehát a magyar mezőgazdasági irodalom legszélesebb körű retrospektív bibliográfiájának megalkotása és mind belföldön, mind külföldön való közreadása, ugyanakkor azonban a külföldi agrártudományos köröknek is tartozunk vele. A Mezőgazdasági Múzeum mind a magyar, mind a nemzetközi tudományos világnak szolgálatot" tesz a múlt idők hazai mezőgazdasági irodalmának bibliográfiai számbavételével, az ilyen összefoglaló bibliográfia kiadásával és terjesztésével. II A Mezőgazdasági Múzeum a hazai és a magyar vonatkozású külföldi mezőgazdasági irodalom bibliográfiai feltárásának előmunkálatait a földművelésügyi miniszter rendeletére az 1930-as évek elején kezdte meg. Hogy a megjelenő mezőgazdasági bibliográfia minél teljesebb lehessen, összeállítói figyelemmel voltak arra, hogy a mezőgazdasági termelés a régi korok irodalmában gyakran még együtt szerepel az agrártermékek ipari feldolgozásával és azok forgalombahozatalával. De a bibliográfia készítői azt sem tévesztették szem elől, hogy a gazdasági jellegű irodalom akkoriban még nemigen különült el a „história natura.lis"-nak nevezett alaptudományokétői: a növénytermesztési irodalom a növénytanitól, az állattenyésztési irodalom az állattanitól, a meteorológiai a fizikaitól. Ehhez képest a folyamatba tett bibliográfiai címfelvétel-gyűjtés a tulajdonképpeni mezőgazdasági irodalmon kívül a mezőgazdasági vonatkozású közgazdasági és természettudományi irodalomra is kiterjedt. A készülő retrospektív szakbibliográfiába minden olyan művet felvettek, amely Magyarorszá9 Magyar Mezőgazd. Múzeum Közleményei — 129
