Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban

a BKVT kiépülő villamos-üzemét, ismerkedjünk meg a főváros északi szomszédságában lévő települések szintén átalakítandó helyi közúti vasútjaival. Az 1890-es évekre jelentős ipari tényezővé váló Újpest területén két lóvasúti vonalon utazhatott a publikum. Egyik a BKVT pest-újpesti viszonylatának meghosszabbítása volt, ez újpesti végállomásától a helybeli téli kikötői zártöltésig, a mai Zsilip utcáig vezetett, másik pedig Újpest belterületén át a szomszédos Rákospalota község akkori központja közelébe vitte utasait. Utóbbit 1894 februárjának elején a BKVT vezetői megvásárolták addigi tulajdonosától, gróf Károlyi Sándor fóti földbirtokostól, majd részvénytársaság alapítását készítették elő. Április 18-án megalakult a Budapestvidéki Közúti Vasút Részvénytársaság (BVKV), amely az üzem kezelését, lóvasúti járművek és személyzet kiállítását rögtön az „anyavállalat" BKVT-re bízta. Forgalma és bevétele növelése érdekében május l-jétől közvetlen kocsik indultak Rákospalota és a Nyugati pályaudvar között.

1

9 Mivel a BKVT vezetősége már megtette lépéseit fővárosi hálózatának villamosítására, ennek bővítése érdekében elhatározta, hogy villamos üzeműre építik át az újpest-rákospalotai vonalat is, amelyet össze kívántak vonni a megyeri vasúttal egységes hálózat létrehozása céljából. A BKVT megyeri vonalát 1895. március 21-én eladta a „budapestvidéki" vasútnak, erről szabályos adásvételi szerződést is kötött a két, gyakorlatilag egy kézben működő cég.

2

0 Ám a megyeri lóvonat közlekedése nem sokáig maradt meg, ugyanis a székesfőváros káposztásmegyeri vízművének építésével csővezetéket fektettek a Váci út újpesti szakaszán, és az építkezés a lóvasút közlekedését akadályozta. Ezért személyforgalma 1895 tavaszán ideiglenesen - gyakorlatilag végleg - megszűnt.

2

1 A Budapestvidéki Közúti Vasút részére a kereskedelemügyi miniszter 1895. június 24-én 35 616. számon adta ki villamosítására szóló engedélyokiratát,

2

2 az 1 millió 224 ezer forint alaptőkével létrehozott vállalat koncesszióját az okirat keletkezése napjától számított 65 évben határozta meg. A társaság 1896. április 16-i közgyűlésén jelenlévők döntésének értelmében a vállalat elnevezése Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút Részvénytársaságra változott, ezáltal nevében is jelölte az új vontatási módot.

23 Újpest-rákospalotai vonalának közigazgatási bejárására még 1894. november 29-én sor került, a Váci úti megyeri vonalé 1896. június 30-án zajlott le. A nagyobb forgalmú palotai vonal átépítését az erről szóló döntéshez képest később, 1896 májusában kezdték meg, a megyeri villamos építésének startja 1898 őszéig váratott magára. Áramellátás és vasúti pálya A következőkben azon műszaki megoldásokat tekintjük át, amelyeket a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság vezetett be hálózatának átalakításával és alkalmazott a Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút Rt. üzemében is. Elsőként szót kell ejtenünk a BKVT egész elektrifikált hálózatának 1

8 Siklóssy László: A Fővárosi Közmunkák Tanácsának története. Hogyan épült Budapest? (1870-1930). Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Bp., 1931. 560. o. 1

9 Krizsán Sándor: Rákospalota és Újpest lóvasút-közlekedésének története. In: A Közlekedési Múzeum Évkönyve XIII. 2001-2002. Főszerk.: Dr. Katona András. Közlekedési Múzeum, Bp., 2003. 270-271. o. 2

0 Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban: BFL). XI. 1515. Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút iratai. 15 990/1895. 2

1 Közérdek, 1896. október 25. 2

2 BFL XI. 1515. Engedélyokirat. 35 616/1895. sz. 2

3 Uo. Közgyűlési jegyzőkönyv, 1896. április 16. 165