Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban

irányokban húzódó pályák műtanrendőri bejárására, forgalomba négy nap múlva, július 20-án helyezték. A Lánchídtól induló, 5095 m hosszúságú vonal a Margit rakpart­Pálffy tér-Pálffy utca-Henger utca-Prímás utca-Török utca (vissza a Pálffy térig a Zsigmond utcán át)-Zsigmond utca-Lajos utca útvonalon vezetett az óbudai Fő téren lévő végállomásig. A Lipót körúti ideiglenes végpont a Vígszínház előtt helyezkedett el. Innen e vonal a körúton és a Margit hídon át a Prímás utcáig tartott, ahol csatlakozott a Lánchíd-óbudai vonalhoz. (A villamosok Óbuda felé szintén a Török utcán, vissza a Zsigmond utcán át jártak.) A Pálffy tértől a Török és Zsigmond utca találkozási pontja közötti szakaszok - tekintettel az utcák keskenységére - egyvágányos kivitelben készültek, kivéve a Prímás utcai vonalrészt, ahol kettősvágány feküdt. Szintén kétvágányos volt a vonalak többi része, így a szűk keresztmetszetű Lajos utcai is. Itt azonban több középkitérőt építettek be, hogy lehetővé váljon a forgalom egy vágányon való lebonyolítása egyházi körmenetek, temetések, költözések, tűzesetek alkalmával. A Császárfürdőnél a Lukács fürdő előtt, a Zsigmond utca keleti oldalán végállomás épült. E vonalakra beosztott kocsik tárolására a Pálffy utcai erőművel egy telephelyen léte­sült kocsiszín szolgált. Befogadóképessége Lánchíd-óbudai vonal Pálffy téri szakasza, előtérben a 63-as pályaszámú motorkocsi 34 jármű, ebből 15 az ötvágányos földszin­tes, és 19 a hatvágányos emeletes csarnok­ban fért el, mindegyik vágány alatt vizsgá­lóakna is volt. Érdemes megjegyezni, hogy a földszintes kocsiszínhez csak egyetlen sín­pár vezetett, a járművek megfelelő vágányra érkeztetése egy tolópad segítségével történt. Az emeletes csarnok felső szintjén a kocsik nyári felszereléseit, illetve motoros jármű­vekké való átalakításukig a használaton kívüli nyitott, eredetileg 101-120 pályaszá­mú pótkocsik szekrényeit tárolták. 6 3 E telep építésének idejére a Filatori-gát közelében ideiglenes lóvasúti kocsiszínt, istállókat, la­kóházakat és melléképületeket emeltek. Az Ország úton az Erőd utcánál is készítettek istállókat előfogatok, valamint lakásokat ál­lomásfőnökök és kocsivezetők számára. A július 16-i műtanrendőri bejárás idején a társaság 28 kétmotoros villamoskocsival rendelkezett. További 5 kétmotoros és 3 egymotoros jármű hatósági vizsgára várt, így állományban összesen 36 motorkocsi szerepelt, ebből 9 kocsit épp javítottak. A szükséges járműmennyiséget - Lánchídfő­óbudai vonal: 6 db, Vígszínház-óbudai vo­nal: 10 db - július 20-ára csak 6 kocsi szere­lésének befejeztével és 6 új jármű átadásával tudták biztosítani. Ekkor az eddigi Lánchídfő-óbudai ló­vasutat fehér tárcsával jelölt villamosok váltották fel. A zugligeti lóvonat a Pálffy téren csatlakozott e villamosjárathoz, nem ment be a Lánchídig. Szintén július 20-ától a Ludoviceum-óbudai lóerejű kocsi csak a Vígszínházig járt, és eddig fuvarozta a Vá­rosligetből utasait az eredetileg Császárfür­dőig haladó lóvasút. Itt a kék-fehér tárcsás Vígszínház-óbudai villamosokra kellett átszállni. Egyedül a Károly kaszárnya-zug­ligeti közvetlen lóvasút-viszonylat maradt meg decemberig, így néhány hónapon át a Margit hídon vegyesen járt lóvontatású 3 Steiler A.: i. m. 71. o. 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom