Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Dr. Eperjesi László CSc - Dr. Krámli Mihály PhD: Magyarország és Fiume kapcsolatai 1779 és 1918 között

tetési országok között Ennek a forgalomnak a jelentőségéről akkor alkothatunk képet, ha vizsgáljuk az árunemeket és ezek megoszlását az egyes származási és rendeltetési országok között, és az adatokat szembeállítjuk Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmának adataival. Megállapítható, hogy Fiume számos cikk behozatalában játszott kimagasló szerepet, olyannyira, hogy ezekben Magyarország összes forgalmának jó része Fiúmén keresztül bonyolódott le. Fiume behozatali forgalmában 5 főbb csoportot különböztethetünk meg: 1. élelmiszerek, 2. textilanyagok, 3. ásványok és vegyi anyagok, 4. vas- és fémipari termékek, 5. egyéb nyersanyagok. Az első csoportba tartozik a rizs, amelyben Magyarország egész szükségletét a fiumei kikötő közvetítésével fedezte, és a bor, amelyben szintén az egész importforgalom Fiúméra esett. Ugyancsak a fiumei kikötőben bonyolódott le a déligyümölcs- és fűszerforgalom több mint fele része és olajos magvakban majdnem az egész importforgalom. Tekintélyes szerepe volt Fiúménak a kukoricaimportban is, bár ennek nagyobb része Romániából más szállítási útvonalon bonyolódott le, és a kávéimportban is, ebben viszont Trieszt mindig túlszárnyalta. A textilnyersanyagok csoportjában Fiume bonyolította le Magyarország nyersjuta importjának majdnem teljes egészét és a nyerspamut import kétharmad részét. Tekintélyes forgalma volt Fiúménak egyéb textilanyagokban és főként fonalakban is, bár az óriási arányú magyar textil össz behozatalban ez a forgalom kimagasló szerepet nem játszott. A fiumei kikötő forgalmában különös súlya volt az ásványok és vegyipari anyagok behozatalának. A kőszénben, pirókszénben és kőolajban mennyiségileg mutatkozó hatalmas forgalom - 1913-ban 240 ezer tonna - elsősorban a helyi felhasználás és feldolgozás céljaira szolgált, de tekintélyes mennyiségek kerültek továbbszállításra is, különösen finomított kőolajban. Foszfátföldben Magyarország 120 ezer tonnás egész importja Fiúmén keresztül bonyolódott le, ugyanúgy a salétrom-behozatal fele és a teljes kénforgalom. Igen erős, több tízezer tonna forgalom mutatkozott a különböző egyéb ásványokban, zsíros olajokban és más vegyészeti segédanyagokban. Tekintélyes szerepet játszott Fiume a gépek, készülékek és nyersfémek forgalmában. Ugyancsak Fiúméra esett Magyarország nyersdohány-importjának fele része és a nyersbőrbehozatal számottevő hányada is. Ha Fiume kiviteli forgalmának összetételét vesszük szemügyre, a következő főbb csoportokat különböztethetjük meg: 1. élelmiszeripari cikkek, 2. erdőgazdasági cikkek és faárúk, 3. ásványok és vegyészeti anyagok, 4. vasipari cikkek, 5. egyéb nyersanyagok. Legtekintélyesebb forgalma Fiúménak a századfordulótól a cukorexportban mutatkozott. Szinte a teljes magyar export Fiúmén keresztül bonyolódott le. Ugyancsak Magyarországról származott Fiume teljes lisztexportja. Ennek az exportnak érdekessége, hogy ezt szinte teljes egészében Isztriába és Dalmáciába szállították. A századfordulótól kezdve lisztben és mezőgazdasági cikkekben Magyarország majdnem teljes exportfeleslegét a Monarchia másik fele vette fel, Nyugat-Európai piacokra csak töredék jutott. A századfordulótól a kormánypolitikát a fiumei kikötő fejlesztésénél tehát már nem csak a gabonaexport motiválta, mint az 1880-as évek elején. Mint említettük, az 1880-as évek kezdetétől a fiumei kikötő gyorsabb ütemű kiépítésére és a magyar tengerhajózás fejlesztésére gazdasági kényszerpálya, a magyar agrárexport elsősorban a gabonaexport érdekei ösztönözték a kormánypolitikát. A századfordulótól a magyar agrárexportban már a cukor és a 83