Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Dr. Eperjesi László CSc - Dr. Krámli Mihály PhD: Magyarország és Fiume kapcsolatai 1779 és 1918 között

(a város nem kapott szabad kikötői státuszt), a velencei kereskedők kénytelenek voltak hajóparkjukat Triesztben regisztráltatni. Ennek következtében Trieszt kereskedelmi flottája hirtelen közel a tízszeresére növekedett.

1

4 A napóleoni háborúk után, az 1810-es évek végén fellendülő tengeri kereskedelem legfőbb haszonélvezője a bécsi gazdaságpolitika támogatását élvező Trieszt, amely az 1840-es évekre átvette Velence korábbi helyét a levantei kereskedelemben. Döntő szerepe volt ebben az 1836-ban alakult Osztrák Lloyd gőzhajózási társaságnak.

1

5 Annak ellenére, hogy Magyarországnak volt saját tengeri kikötője, a magyar tengeri export és import döntő része az Ausztriához tartozó Trieszten keresztül zajlott. Jól mutatja mindezt, hogy 1827-ben Trieszt behozatali forgalma 24 millió FT, kiviteli forgalma 12 millió Ft volt, míg Fiuméé csak 0,2 illetve 1,2 millió Ft.

1

6 A bécsi gazdaságpolitika számára Fiume, mint kikötő elvesztette jelentőségét. A nagy hajók kikötésére alig alkalmas, szárazföldi közlekedési háttérrel nem rendelkező fiumei kikötő fejlesztése, már nem volt összbirodalmi érdek, csak Magyarország és Fiume közös gazdasági érdeke. A saját tengeri kikötő nemzetgazdasági jelentőségét Magyarország külkereskedelmében a reformkor vezető politikusai is felismerték. A magyar tengeri külkereskedelem fejlesztésének igényét az 1832-36. évi országgyűlésen a nemzeti-társadalmi reformprogram részeként fogalmazták meg. Kossuth Lajos és vele a liberálisok többsége, a Magyarországon elsőként épített vasútvonalakat az agrár külkereskedelem szolgálatába kívánta állítani. Első vasúti törvényünk, az 1836.évi XXV. tc. megadta a kisajátítási jogot a „Sziszektől a magyar tengeri révpartig" építendő vasútnak. Merre vezessék a vasutat, milyen erőből építsenek a tőkeszegény országban? Kossuth Lajos hatásos agitációt fejtett ki a Pesti Hírlapban a dél-dunamenti Vukovár és Fiume között építendő vasút érdekében. „A fiumei öböl egy roppant kapu, amelyet azért tárt fel a Mindenható, hogy a magyarnak nem ismert nevét becsültté tegye a nagyvilágnak távol részein." A Hetilap 1846. évi január 27. számában írta le híressé vált szavait: „Tengerhez magyar! El a tengerhez!" Kossuth tervei szerint a Dunán és Tiszán szállított gabonát Vukovárnál rakták volna vonatra és a vasúton jutott volna a fiumei kikötőbe. Kiss Pál, 1837 és 1848 között Fiume kormányzója, Kossuth Vukovár-fiumei vasúttervének megvalósítását Fiume legfontosabb érdekének tartotta és támogatta, (a vasút megépítésének ötlete eredetileg Fiúméban született meg, Kossuth csak felkarolta a gondolatot). Gróf Széchenyi István viszont a Pest és Fiume közötti vasút megépítését tartotta nemzeti érdeknek. Az utolsó rendi országgyűléseken e két ellentétes álláspont miatt nagy vita és politikai küzdelem bontakozott ki, Kossuth és Széchenyi végzetesen szembekerült egymással a vasútvonal kérdésében.

1

7 A Magyarország és Fiume közötti összeköttetés, illetve a fiumei kikötő kiépítésére l

4Babudieri, Fulvio: Industrie, commerci e navigazione a Trieste e nella regione Giulia. Milano, 1982. 125. o. Trieszt hajóállománya 1798-ban 62-ről 537-re növekedett. 1

5 Fünfundsiebzig Jahre österreichischer Lloyd. Trieste, 1911. 5-35. o. A társaság hamarosan a Rotschildok irányítása alá került. A Monarchia felbomlásáig ez volt a birodalom legnagyobb tengeri kereskedelmi hajóstársasága. 1

6 Iványi-Grünwald Béla: Bevezetés (a Hitelhez). In: Gróf Széchenyi István összes munkái II. Hitel. Bp., 1930. 86-87. o. 1

7 Gergely András: Egy gazdaságpolitikai alternativa a reformkorban. A fiumei vasút. Bp. 1982. 162. o.; Prijedlozi i projekti zeljeckih pruga u Hrvatskoj 1825-1863. Szerk. Bemard Stulli, Zagreb, 1975.1.-II. 775. o. 75