Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Dr. Eperjesi László CSc - Dr. Krámli Mihály PhD: Magyarország és Fiume kapcsolatai 1779 és 1918 között

Eperjesi László - Krámli Mihály MAGYARORSZÁG ÉS FIUME KAPCSOLATAI 1779 És 1918 KÖZÖTT Témaválasztásunk egy régi múzeumi tradíciót folytat és újít fel: Magyarország és Fiume történetének és közlekedési kapcsolatainak kutatása és bemutatása már a Közlekedési Múzeum első kiállításában kiemelkedő helyet foglalt el. A múzeum első katalógusában,

1 a hajózás témakörében Fiume két domborművű térképpel, 13 modellel, 13 műszaki rajzzal, 8 térképpel, egy olajfestménnyel, illetve 14 statisztikai táblázattal és grafikonnal szerepel. A történeti statisztikai adatok részletes bemutatása figyelemreméltó történeti szemléletről tanúskodik, a mának is példamutatóan. A huszadik század történelmi sorsfordulói Magyarország és Horvátország politikai határait többször átrajzolták, de nem változtathattak a gazdaság- és közlekedés-földrajzi adottságokon. Magyarország és a fiumei kikötő gazdasági és közlekedési kapcsolatait meghatározó gazdaság- és közlekedés-földrajzi helyzet, amelyet tudatosan először a felvilágosult abszolutizmus merkantilista gazdaságpolitikája ismert fel, a 18. század közepe óta nem változott: Rijeka, Horvátország legnagyobb kikötője, az egykori Fiume, ma is a Kárpát medence közepén elhelyezkedő Magyarországhoz legközelebb eső tengeri kikötő.

2 Jelen tanulmányunk tárgya Magyarország és Fiume közel másfél évszázados gazdasági és közlekedési kapcsolatainak története, amelynek kezdete az 1779-es év, amikor Mária Terézia Fiume szabad kikötővárost, a Habsburgok családi birtokát, a magyar koronához tartózó külön testként (corpus separatum) közjogilag Magyarországhoz csatolta. Ez a Magyarország és Fiume gazdasági egymásrautaltságának felismerésén alapuló merkantilista gazdaságpolitikai döntés a magyar gabona exportját, tengeri külkereskedelmét kívánta elősegíteni, ugyanakkor a királynő politikai gesztusa is volt a magyar nemzet iránt. 1918 végén a világháborús vereség, majd a trianoni békeszerződés véget vetett Magyarország és Fiume közjogi kapcsolatainak. Magyarország elvesztette önálló tengeri kikötőjét, Fiúméra pedig a gazdasági fellendülés és virágzás dualizmuskori fél évszázada után a hanyatlás évtizedei vártak. Az első világháború Európa gazdasági életében és a nemzetközi áruforgalomban, a közlekedési útvonalak átrendeződésében gyökeres változásokat hozott. Ezek közül az egyik legmélyrehatóbb az, ami Fiume kikötői forgalmában és gazdasági funkciójában beállott. Fiume gazdasági élete a magyar külkereskedelmi forgalomból merítette erejét és ipari tevékenysége is a magyar gazdasági életbe illeszkedett be. Ez a kapcsolat szakadt meg 1918. október 29-én, amikor az utolsó magyar kormányzó, Jekelfalussy Zoltán átadta Fiumét a horvát nemzeti tanácsnak. A trianoni békeszerződés biztosította ugyan Magyarország jogát az Adriához való ' Magyar kir. Közlekedési Múzeum. Jegyzék eredeti tárgyak-, minták-, grafikonok-, térképek-, rajzok- és képekről. Budapest, 1910. 97-99. o. 2 Prinz Gyula: Fiume és kikötő versenytársainak a földrajzi helyzet nyújtotta előnyeiről. - Vasúti és Hajózási Hetilap. 1905. 37. és 38. sz.; Magyarország fekvése a tengerhez. - Vasúti és Hajózási Hetilap. 1905. 49., 50., és 51. sz. 71