Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Csibi Kinga: A vajdahunyadi magyar királyi vasgyár albuma

gyát egy bronzírozott öntöttvas hamutartót adott át

2 - Selmecbányán született, majd a középiskola befejezését követően a Selmecbányái Akadémián tanult tovább. Pályáját 1872-ben kezdte Rohnicon. Ezt követően Dobsinán dolgozott, majd 1882. augusztusától az állami vasművek központi igazgatóságának létesítésével a govasdiai nagyolvasztó vezetését bízták rá. 1887-ben, mint vasgyári pénztárnok került Vajdahunyadra, és 1899-ben főbánya tanácsossá nevezték ki. 1900-ban ő hozta létre az OMBKE vajdahunyadi osztályát, melynek halálig elnöke volt.

3 Kobialka János (1856-1903) Szepes vármegyében született, középiskolai tanulmányait Rozsnyón majd Lőcsén végezte. Előbb a budapesti József Műegyetem majd a Selmecbányái Akadémián hallgatója volt. 1882-től a budapesti központi vasmű igazgatóságánál lett gyakornok, majd 1884-ben a vajdahunyadi vasgyárhoz került. 1886-ban segédmérnökké és a Vajdahunyad-Vadu Dobri sodronykötélpálya üzemvezetőjévé nevezték ki. Saját tervei alapján építette a 1894-1895-ben VajdahunyadGyalár, 1898-ban Vadu Dobri és a Gura Bordului, 1899-ben a Gyalár-Govasdia és 1901-1902-ben a Vashegy- Tiszolc közötti kötélpályát. 1903-tól a vajdahunyadi vasgyár építkezéseit vezette.

4 Nem meglepő, hogy a Vajdahunyadi Magyar Királyi Vasgyár 1891. újév napjára egy ilyen díszes albumot készített Kerpely részére. Kerpelynek ugyanis, fontos szerepe volt, a vajdahunyadi vasgyár alapításában

5, hiszen a garamvölgyi kohók leállítását követően, a kincstári vasgyártásban nyersvas hiány mutatkozott, ugyanakkor a Monarchia egyik legnagyobb és legjobb minőségű ércvagyona kihasználatlanul állt. Az új vasgyár építésének gondolatát Péch Antal pénzügyminiszteri osztálytanácsos vetette fel, de az akkori kedvezőtlen pénzügyi helyzet miatt nem valósulhatott meg.

6 1881-ban azonban Kerpely Antal miniszteri tanácsos vezetése alatt az újonnan szervezett magyar királyi vasmű igazgatóság egységes kezelés alá került. Ekkor merült lehetőség fel újra a lehetőség a gyalári vasérctelepek jobb kiaknázására - egy új vasgyár építésének gondolata. Az új vasgyár építésének helyéül előbb Dévát illetve Piskit jelölték meg, ahol már vasútállomás is volt, de végül Vajdahunyadot választották, ugyanis Vajdahunyad közelebb volt a gyalári vasércbányákhoz, és a tüzelőanyagot biztosító erdőkhöz. Kerpely, az építkezés támogatására a kormányhoz címzett 1881. novemberében kelt levelében, kérte a vasgyár illetve a kötélpálya részére ingyen terület átengedését. Az 1881. november 30-án 3503. szám alatt Vajdahunyad város tanácsához érkezett válasz szerint a vasgyár Vajdahunyad város területén épülhetett fel. Az építés vezetését Kerpely Antal személyesen intézte, gyakran tartózkodott a helyszínen és állandó összeköttetésben állt az építési kirendeltséggel.

7 1882. augusztusában kezdték építeni a két nagyolvasztót, melyek közül az egyik 1884-ben, a másik 1885-ben kezdte meg működését. Mindkét nagyolvasztó faszéntüzelésű volt, és szürke nyersvasat állítottak elő. A harmadik nagyolvasztót 1890-ben kezdték építeni és 1891-ben adták át. Ez 2BK1 1895. 305. o., 315.0., 3BKL 1912. 309-310 o. 4BKL 1903. 832. o. "Remport 104 .o. 6 Latinák 77. o. 7 Latinák 1906, 78. o. 54