Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Dr. habil Vámos Éva: Oktatónők és nőhallgatók az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán

Már az önállósulás előtt, 1951-ben önálló Közlekedési Műszaki Egyetem jött létre Szegeden. Erről a Műegyetem 8-kötetes és kéziratban maradt története az alábbi véleményt adja: „Az új egyetem alapítása Szegeden kudarcot vallott, nem biztosították az új egyetem működési feltételeit. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 195L évi 28. sz. rendeletével a Közlekedési Műszaki Egyetem Szolnokra való áthelyezését rendelte el. A költöztetésre 1952-ben sor került.

18 Az Egyetemnek Szegeden való létesítése alaposabb megfontolások nélkül történt és az első pillanattól kezdve problematikus volt, elsősorban azért, mert helyben nem volt sem megfelelő oktatógárda, sem igazán nagy közlekedési létesítmény.'

9 Mivel az Egyetem létesítése Szegeden kudarcot vallott, az intézmény már egy év múlva Szolnokra került. Ennek a városnak még egyeteme sem lévén, csak ideiglenes elhelyezést tudott biztosítani az új felsőoktatási intézménynek. Az új Egyetem elhelyezésére vonatkozó nagyszabású terveket azonban csakhamar (1953) levették a napirendről, „Ettől a pillanattól kezdve az egyetem fejlődése megtorpant, az egyetem sorsának alakulására az állandó bizonytalanság nyomta rá a bélyegét."

2

0 Ennek ellenére ebben az időszakban is több új szakkal bővült az intézmény.. Végül is 1955ben Budapestre került, mint az Építőipari Műszaki Egyetem harmadik, Közlekedési Üzemmérnöki Kara. (Az „üzemmérnöki" képzés itt nem hároméves tanfolyamot jelentett, a képzés ötéves volt, éppen úgy, mint az Építészmérnöki és a Mérnöki Karon). Ez az Egyetem azonban már nem fért el a budai campusban. Pesten, részben a volt Közgazdaságtudományi Egyetem épületében és más épületekben működött. Felköltöztetése fokozatosan ment végbe, és teljesen csak 1967-re fejeződött be.

2

1 1 1 A halljató neve Anyja neve kótfvi ntfm y. L i. Mfhty t£t£A. wm Wa/ /Ktnvoos ŰttA di* TÓTH 'UUÁtHH fÁUii dm 'lm. V/ío. 1 r. fUMttid HJÍLTi, iMúLTi raw dm V/te. í. Ál TÓrU UtTALlJ Az első női név a hallgatóság regiszterében (Ábrahám Márta Sarolta, felülről a negyedik) Az Építőipari és Közlekedési Egyetem mindössze 1967-ig, tehát 12 évig volt önálló, utána egyesült az anyaintézménnyel.

22 Talán ez is oka, hogy történetével sokkal kevesebbet foglalkoztak, mint a Budapesti Műszaki Egyetem, időnként Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem történetével. Bennünket azonban csak a nők helyzete, létszáma, részvétele érdekel most, és az is csak a Közlekedési Üzemmérnök Karon. Ennek megértéséhez néhány szót kellett szólnunk a Karról általában. Ebben segítségünkre voltak az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem évkönyvei. A táblázat adatai azt mutatják, hogy az ÉKME fennállása alatt a nők aránya a Köz1

8Héberger (szerk.): I. m. V. köt. Budapest, 1979. Kézirat, 1234. 1

9 Uo. 1164. 2

0Uo.:1234-35. 2

1 Uo. 1234-1236. 2

2 A Budapesti Műszaki Egyetem 200 éve, 1782-1982. (Szerk.: Szabadváry Ferenc), Budapesti Műszaki Egyetem, é.n., 41-42. 317