Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Szabó László: Az Út-, hídgyűjteményben végzett tudományos munka módszertana és eredményei 2012-ig
Hasonlóan kiemelkedő eredmény a szabadszállási alumíniumhíd megmentése, majd kiállítása. Az ország egyetlen és Európa első ilyen szerkezete ma a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjteményben áll. (8. ábra) A „fehér foltok" eltüntetésének speciális lehetősége - a telítettségi határig - a Hídkert, mint szabadtéri kiállítóhely a nagymé9. ábra. A Pest-budai Lánchíd Clark-féle nyeregsaruja a városligeti Hídkertben; A Közlekedési Múzeum előtti hídkertben már évtizedek óta gyűjtjük a hídépítés emlékeit. Sajnos a területnek csak használója és nem tulajdonosa a Múzeum, így a fejlesztésnek gátat szab a Fővárosi Közgyűlés álláspontja. A közelmúltban, a Hídépítők Egyesületével karöltve és az A-Híd Zrt. támogatásával hasonló Hídkert kialakítása kezdődött a budapesti Karikás Frigyes utcai központban. A gyűjtemény jelentősége, ismertségi foka, összevetése más múzeumok hasonló gyűjteményeivel Az út-, hídgyűjtemény szakmai kapcsolatrendszerét, elismertségét vizsgálva hangsúlyozni kell, hogy amennyire fontos a gyűjtemény érdemi munkájában, gyarapításában, a technikai problémák olcsó, vagy ingyenes (az esetek túlnyomó többségében ingyenes) megoldásában a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés, az oktatás területén dolgozó intézményekkel, a múzeumokkal és a „tárcán kívüli" cégekkel kialakított kapcsolat, ugyanannyira számon tartják partnereink a múzeumot, benne a gyűjteményt, mint információs bázist, kutatóhelyet, aktív gyűjtő és megőrző intézményt. A lelkes segítő készség, a technikai (sőt alkalomadtán pénzügyi) áldozatvállalás határát még a „tárcán kívüli" cégek esetében is csak a könyvelési szabályok, vagy a pénzhiány húzzák meg. A legfontosabb közgyűjtemények, kiállítóhelyek az Út-, Hídgyűjtemény érdekkörében: Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény (elvileg közel azonos gyűjtési kör, de alapvetően eltérő tárolási, bemutatási, kommunikációs lehetőségekkel), Magyar Építőipari Múzeum (részben azonos gyűjtőkörrel, de alapvetően eltérő tárolási, bemutatási, kommunikációs lehetőségekkel - mint említettük fentebb, bezárt...), Magyar Közút Balassagyarmati Üzemmérnöksége és Baranya Megyei Igazgatósága, Állami Autópálya Kezelő Zrt., Állami Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Magyar Honvédség Szállítási Főigazgatóság, Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Finnút Kft. - Colas Rt., (ezek többsége élő, némelyik átmenetileg „alvó" kiállítóhelyek),... A gyarapítás tapasztalatai alapján 1991-re alakult ki a „tanulmányi raktár" koncepciója. Ennek lényege az, hogy a gyűjtemény, mint eszköztár, demonstrációs bázis, bekapcsolható a műszaki közép- és felsőokta8. ábra. A kiemelt alumínium híd a Dunavölgyi Főcsatorna partján; retű emlékek számára. (9. ábra) 288