Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Szabó Attila: Az első nemzetközi repülőverseny Budapesten

képviselte. Ezen az ülésen foglalkozott a szövetség a budapesti versenyekkel és egyhangúlag elfogadta ifi. Tolnaynak idevonatkozó indítványait. Ezek szerint a szövetség megbizza a Magyar Aero Club-ot, hogy f. é. Junius havában nemzetközi aviatikai versenyt rendezzen Budapesten. Az eddigi tervek szerint a versenyek 11 napig tartanak. Kiosztásra körülbelül egy fél millió kor. kerül díjakban és pedig 381 ezer korona nyerő és helyezési díjak, 64 ezer korona a magyar versenyző részére, mint dijnyerési többlet és 52 ezer korona a világrekordok javítóinak, mint dijnyerési többlet. Az egyes versenyszámok a következők: I. Utazási verseny. 200 km. Díjak összege 200,000 Korona II. Gyorsasági verseny 30 km. minim, idő 32 perc Díjak összege 64,000 Korona III. Időtartam verseny minim. rek. 1 óra 40 perc Díjak összege 42,000 Korona IV. Távolsági v. minim. rek. 90 km. Díjak összege 42,000 Korona V. Magasugrási v. min. rek. 100 km. Díjak összege 23,000 Korona VI. Amplituds v. 20 km. min. i. 27p. Díjak összege 23,000 Korona VII. Minőségi v. Pontverseny Díjak összege 19,000 Korona VIII. Uj szerkezetek versenye Pontv. Díjak összege 19,000 Korona IX. Debutánsok v. Pontv. Díjak összege 19,000 Korona X. Terhelési v. min. rek. 150 kg. Díjak összege 18,000 Korona XI. Startv. min. rek. 80 m. szélután. Díjak összege 14,000 Korona XII. Vigaszverseny Pontverseny. Díjak összege 14,000 Korona" A MAeC tisztikarában már az előkészítés ideje alatt ellentétek születtek. A szervezőmunka leglényegesebb része a szükséges anyagi fedezet előteremtése, illetve a garanciát vállaló intézmények, esetleg magántőkések megnyerése volt. A székesfőváros által biztosított 250 ezer koronás összeg nélkül lehetetlen lett volna a rendezvény lebonyolítása. A főváros előtt azonban még ott lebegett Blériot bemutató repülése, amely egy napon 200 ezertől is több kíváncsi embert csábított ki a kisrákosi esemény megtekintésére. Hasonló hazai részvételre és még inkább a külföldi érdeklődőkre számítva, a főváros és a többi támogató vállalta az anyagiak biztosítását, nem önzetlenül persze, hanem az esedékes és joggal vélt haszon meghatározott hányada ellenében. Az egyesület másik fontos feladata a rákosmezei gyakorlótérnek (repülőtérnek) a versenyek céljára történő alkalmassá tétele volt. Mai szóhasználattal élve: az infrastruktúra kialakítása még hátra volt. Az első Kutassy-Adorján hangár mellé 1909 végéig három újabb épült, majd ezeket - látva a versenyre benevezők számát - újabb hat darab hangárral egészítették ki. A repülőverseny végeredményét ismerve elmondhatjuk, hogy ezek a verseny után is megmaradó hangárok jelentették a magyar aviatika fő anyagi nyereségét. A repülőverseny helyszínrajza - jól azonosíthatók a tájékozódást ma is segítő műtárgyak (Fehér út, Keresztúri út, Cinkotai HÉV) A hangárok mellé a szükséges rendezői, szervezői épületeket, kerítést, lelátókat is föl kellett építeni. Budapest Székesfőváros Ta265