Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Alvári Csaba: A philadelphiai világkiállítás és a magyarok

[i] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. Budapest 1897. Hornyánszky [ii] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. Budapest 1900. Hornyánszky [iii] Kecskeméthy Aurélnak a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamarához benyújtott jelentése a Philadelphiai világtárlatról. Kiadta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. 1877. Pesti Könyvnyomda Rt. [iv] Debreczen-Nagy-Várad Értesítő 1876. július 16. [v] Debreczen-Nagy-Várad Értesítő 1876. május 28. [vi] Vasárnapi Újság 1877. április 29. [vii] Kecskemét 1877. június 3. [viii] Pap János, a Puskás Tivadarról szóló könyv szerzője írt az aranyásásról (Pap János: Puskás Tivadar (Egy magyar feltaláló életregénye), Terra, 1960. Budapest). 1995-ben önkritikát gyakorolt, ami azonban nehezen értelmezhető. Azt mondja ugyanis, hogy az amerikai hatóságok arról tájékoztatták, Puskásnak nem volt az Amerikai Egyesült Államokban ezüstbányája, ami az aranybánya létét nem cáfolja. Talán valamilyen alkímiai műveletet hajtott végre Pap János, ennek eredményeként lett az aranyból ezüst, és így már az önkritika is érthetőbb. (Pap Jánosnak ez az írása a Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből című tanulmánykötetben jelent meg 1996-ban.) A magam részéről legalább két lehetőséget tartok valószínűnek. Az egyik: 1876. tavaszán Puskás Tivadar nem utazott Európába, hanem az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodott az egész év folyamán. Itt nagyobb esélye volt arra, hogy értesüljön a telefonról, aminek a legegyszerűbb módja az lehetett, hogy ő maga is elment a világkiállításra. A másik: Puskás 1876-ban Európába jött. 1877. októberében meghallgatta Bell előadását a telefonról, ami után esetleg megpróbált kapcsolatba lépni Bell-lel. Bellnek azonban megvoltak a maga üzleti tervei, ezért nem foglalkozott Puskással, aki talán még ebben az évben, vagy 1878. elején az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol Edison alkalmazottja lett, és tavasszal visszautazott Európába. Ez azonban csak feltételezés, semmi olyan adat nincs, ami azt bizonyítaná, hogy így történt, de olyan sincs, ami ezt cáfolná. Azonban épp ilyen feltételezés az is, hogy Puskás 1876-ban a telefon hírére Amerikába utazott. [ix] Walter Kellogg Towers: Masters of Space - Morse, Thompson, Bell, Marconi, Carty. New York, London, Harper and brothers. 1917. A könyv 2012-ben is megjelent. [x] Pap János Puskás Tivadarról szóló könyvének ez a része félreérthető és pontatlan. Pap János leírása alapján arra gondolhatunk, hogy a zsűri szemléje a megnyitó napján volt. A Hamlet-monológot Kelvin hallotta a telefonban, nem a brazil császár. Bell ekkor még vőlegény volt, így G. Hubbard még nem lehetett az apósa. [xi] Kecskeméti Lapok 1877. december 30. [xii] Nemere 1877. december 12. és december 18. [xiii] http://www.evidek.ro/?p=olvas&cikk=6048mr=606 27