Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Soltész József: A vasúti gyűjtemény 115 éves története

vasútállomásokon tekinthető meg. Az eredeti gőzmozdonyok legnépszerűbb képviselője a 424,001 pályaszámú mozdony, 1998 óta áll a Közlekedési Múzeum teraszán Mivel az eredeti vasúti járműveknek csak egy kis része állítható ki a Múzeum terü­letén, ezért az 1970-es évektől több kisebb szabadtéri vasútmúzeum alakult meg a Mú­zeum filiáléjaként, ez szintén az új gyűjte­ményfejlesztési koncepció része volt. 1970 óta működik a keskenynyomtávú nagycenki Széchenyi Múzeumvasút, 1978­tól egy kisvasúti skanzennel kiegészítve. 1985-2001 között üzemelt a Paksi Vasút­múzeum, ahol a mellékvonali vasúti jármű­vek kerültek bemutatásra a pályafenntartó gépekkel együtt. A Paksi Vasútmúzeumot magába olvasztotta a 2000-ben Budapes­ten megnyílt Magyar Vasúttörténeti Park, amely nagyobbrészt a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum eredeti vasúti jármű­veit mutatja be. Az eredeti járműveknél új koncepcióként jelentkezett a muzeális vasúti járművek nosztalgia üzemben való működtetése, amely 1970-ben kezdődött a nagycenki keskenynyomtávú gőzmozdonyos üzem­mel. 1985-től indultak a normál nyomtávú nosztalgia vonatok, jelenleg az eredeti vas­úti jármű gyűjteményből 6 db gőzmozdony, 1 db dízel motorkocsi és 15 db személykocsi közlekedik nosztalgiaüzemben. Az eredeti járműveknél 1966-tól beindult a villamos és dízel mozdonyok és motorkocsik gyűjtése is. Elsőként a V 40 és V 60 sorozatú Kandó villamos mozdonyok és az Árpád motorkocsi család utolsó tagja került a Közlekedési Múzeum állagába. A vasúti jármű modellek gyűjteményfej­lesztésében is új koncepció alakult ki 1966­tól. Az 1:5 méretarányú modellek megmarad­tak az 1945 előtti gőzmozdonyok és vasúti kocsik bemutatására. A dízel és villamos­mozdonyok és az 1945 utáni vasúti kocsik modelljei 1:10 méretarányban készülnek, költségcsökkentési okból kifolyólag. Új gyűjteményfejlesztésként indult 1968­tól a vasúti tárgyi segédgyűjtemény, amely főleg a játékvasutak gyűjteményét foglal­ta magába. A játékvasutak közül kiemel­kednek a régi Maerklin 0 nyomtávú fém­lemezből készült vasútmodellek, melyek napjainkra a világ legértékesebb játék vasút modelljei. Szintén az új koncepció részei a működő vasút modell terepasztalok. A vasúti sínminták gyűjtésében új kon­cepció a méteres, hengerlési jelekkel ellátott síndarabok gyűjteménye. Új gyüjteményfejlesztés a vasúti egyenru­hák gyűjtése 1966-tól, továbbá a korszerű, mai vasút berendezéseinek és használati tárgyainak gyűjtése. A gyűjtemény sorsát befolyásoló ténye­zők, múltbeli körülmények A vasúti gyűjtemény kialakulását a leg­nagyobb mértékben az 1896.évi Millenni­umi Kiállítás határozta meg. Ha nincs ez a magyarság ezredéves történetét bemutató monumentális kiállítás, valószínűleg a vas­úti gyűjtemény nem jött volna létre illetve később keletkezett volna és más formában. A másik döntő tényező a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum 1899. évi megnyitása, ebben főszerepet játszott Banovits Kajetán, aki a Múzeum első igazgatója lett 1899-től. 252

Next

/
Oldalképek
Tartalom