Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Soltész József: A vasúti gyűjtemény 115 éves története
vasútállomásokon tekinthető meg. Az eredeti gőzmozdonyok legnépszerűbb képviselője a 424,001 pályaszámú mozdony, 1998 óta áll a Közlekedési Múzeum teraszán Mivel az eredeti vasúti járműveknek csak egy kis része állítható ki a Múzeum területén, ezért az 1970-es évektől több kisebb szabadtéri vasútmúzeum alakult meg a Múzeum filiáléjaként, ez szintén az új gyűjteményfejlesztési koncepció része volt. 1970 óta működik a keskenynyomtávú nagycenki Széchenyi Múzeumvasút, 1978tól egy kisvasúti skanzennel kiegészítve. 1985-2001 között üzemelt a Paksi Vasútmúzeum, ahol a mellékvonali vasúti járművek kerültek bemutatásra a pályafenntartó gépekkel együtt. A Paksi Vasútmúzeumot magába olvasztotta a 2000-ben Budapesten megnyílt Magyar Vasúttörténeti Park, amely nagyobbrészt a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum eredeti vasúti járműveit mutatja be. Az eredeti járműveknél új koncepcióként jelentkezett a muzeális vasúti járművek nosztalgia üzemben való működtetése, amely 1970-ben kezdődött a nagycenki keskenynyomtávú gőzmozdonyos üzemmel. 1985-től indultak a normál nyomtávú nosztalgia vonatok, jelenleg az eredeti vasúti jármű gyűjteményből 6 db gőzmozdony, 1 db dízel motorkocsi és 15 db személykocsi közlekedik nosztalgiaüzemben. Az eredeti járműveknél 1966-tól beindult a villamos és dízel mozdonyok és motorkocsik gyűjtése is. Elsőként a V 40 és V 60 sorozatú Kandó villamos mozdonyok és az Árpád motorkocsi család utolsó tagja került a Közlekedési Múzeum állagába. A vasúti jármű modellek gyűjteményfejlesztésében is új koncepció alakult ki 1966tól. Az 1:5 méretarányú modellek megmaradtak az 1945 előtti gőzmozdonyok és vasúti kocsik bemutatására. A dízel és villamosmozdonyok és az 1945 utáni vasúti kocsik modelljei 1:10 méretarányban készülnek, költségcsökkentési okból kifolyólag. Új gyűjteményfejlesztésként indult 1968tól a vasúti tárgyi segédgyűjtemény, amely főleg a játékvasutak gyűjteményét foglalta magába. A játékvasutak közül kiemelkednek a régi Maerklin 0 nyomtávú fémlemezből készült vasútmodellek, melyek napjainkra a világ legértékesebb játék vasút modelljei. Szintén az új koncepció részei a működő vasút modell terepasztalok. A vasúti sínminták gyűjtésében új koncepció a méteres, hengerlési jelekkel ellátott síndarabok gyűjteménye. Új gyüjteményfejlesztés a vasúti egyenruhák gyűjtése 1966-tól, továbbá a korszerű, mai vasút berendezéseinek és használati tárgyainak gyűjtése. A gyűjtemény sorsát befolyásoló tényezők, múltbeli körülmények A vasúti gyűjtemény kialakulását a legnagyobb mértékben az 1896.évi Millenniumi Kiállítás határozta meg. Ha nincs ez a magyarság ezredéves történetét bemutató monumentális kiállítás, valószínűleg a vasúti gyűjtemény nem jött volna létre illetve később keletkezett volna és más formában. A másik döntő tényező a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum 1899. évi megnyitása, ebben főszerepet játszott Banovits Kajetán, aki a Múzeum első igazgatója lett 1899-től. 252