Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Miszlay Zsolt: Az első világháborút követő román intervenció vasúti károkozása, magyar páncélvonati védelem (1918-1919)

együttműködve újjáépítenie. A szolnoki Tisza-hídnál a hazánkba benyomuló román hadsereg feltartóztatására 1919. május l-jén a Szolnok felőli, meder feletti 97,0 támaszközű áthidaló szerkezetet felrobbantották. A rombolt hídszerkezetet román műszaki alakulatok ideiglenes jellegű áthidalásokkal pótolták, ennek eredményeképpen 1919. augusztus 28-án a hídon a vasúti forgalom ismét megindulhatott. Később, a románok visszavonulása után, e provizórikus hídszerkezetet egy teherbíróbb ideiglenes híddal váltották ki, amit 1920. augusztus 22-én helyeztek forgalomba. A megrongált vasszerkezetű áthidalás végleges helyreállítása 1921. november 15-én fejeződött be, akkor adták át a vasúti forgalomnak. A csongrádi Tisza-hídnál az első világháború után, az 1919. évi harcok során a román hadsereg a bal parti, 41,2 m támaszközű, süllyesztett pályás, rácsos áthidaló szerkezeteknek egy részét robbantással megrongálta. E hídszerkezeteket 1920-21 folyamán állították helyre. A tokaji Tisza-híd mindhárom 70,0 m-es nyílásának áthidaló szerkezetét a visszavonuló román hadsereg 1919.június 3-án felrobbantotta. Ennek következtében a hídon a forgalom annak végleges újjáépítéséig, 1921-ig szünetelt. A tiszafüredi Tisza-hídnál 1919 nyarán a román hadsereg a Tiszafüred felőli első három nyílás áthidaló szerkezetét és ugyanezen oldalon az első és a második pillért robbantotta fel. A Tiszafüred felőli második pillért 1920 második felében egy katonai műszaki alakulat helyreállította, majd Roth-Waagner rendszerű, csavarozott, katonai hídszerkezet felhasználásával a rombolt hidat ideiglenes jelleggel újjáépítette. A híd végleges helyreállítására azonban csak 1923-ban került sor. A kiskörei Tisza-híd meder feletti áthidaló szerkezeteit 1919-ben a visszavonuló román hadsereg felrobbantotta. A lerombolt hidat négy évvel később, 1923-ban állították helyre. Ekkor a meder feletti áthidalások újjáépítésével egyidejűleg a faszerkezetű ártéri hidakat is végleges jelleggel átépítették. A pilléreket részben síkalapozással, részben cölöpalapozással kivitelezték. Az ártéri, faszerkezetű áthidalások pótlására a budapesti déli összekötő vasúti Duna-híd 1913-ban elbontott, régi, hegeszvas anyagú áthidaló szerkezeteinek hossztartóit használták fel. Az első világháború után a trianoni békeszerződés következtében a MÁV korábbi hídállagának mintegy kétharmadát vesztette el. Páncélvonatok háborús jelentőséggel Az első világháborút megelőzően néhány állam hadvezetőségének már volt alkalma páncélozott vonatokat felhasználni és háborús körülmények között kísérletezni velük. Ezek az ún. akciók ugyanakkor esetlegesek, rögtönzöttek voltak, harci fegyvernemként még sehol sem rendszeresítették. Mi is az a páncélvonat? A korabeli leírás szerint elmondható, hogy a páncélvonat a páncélos fegyvernemhez tartozó vasúti egység, amely tűzgépekkel bőven ellátott, páncélozott vasúti kocsikból és páncélozott mozdonyból, vagy magába a kocsiba beszerelt hajtómotorból áll. Feladatuk kettős: a vasútvonal mellett végrehajtott harcászati cselekmények, vagy a vasútműszaki feladatok végrehajtása. A páncélvonatok - éppen a sínpályához kötöttségük miatt - alkalmi fegyveres harceszközök. A páncélvonatok feladatát ellenséges tűz által veszélyeztetett vasútvonalakon végzett felderítés és kiürítési tevékenység fegyveres biztosítása képezte kezdetben. Támadó feladatok ellátására újabb páncélvonati szerelvények is készültek, melyek általában két páncélmozdony között elhelyezett lö224