Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban
alsóvezetékes, az Üllői út-Orczy út-Kőbányai úti 1699 m-es, illetve az Elnök utcanépligeti 802 m-es hosszúságban felsővezetékes üzemmódra berendezve. Még javában zajlott az újpesti és a budai vonalak villamosítása, mikor az Elnök utcai lóvasutat 1896. május 24-én átadták rendeltetésének. Az Orczy úti szakaszból kiágazva az Elnök utcán át a Hungária (ma itt Könyves Kálmán) körútig, a Népligethez vezetett. Építését villamosításának munkálataira vonatkozó engedélyokirat részeként 1896. április 13-án kiadott 14 836/96. számú I. függelék értelmében végezték, mely szerint e vonalat május 15-ig ló-, és legkésőbb 1898. december 31-ig villamos üzemmel kellett kivitelezni. A hatóság részéről akkor úgy gondolták, hogy a millenniumi kiállítás a Városliget területét teljesen igénybe fogja venni, így a közönség kikapcsolódására a Népliget nyújt majd megfelelő lehetőséget. A Városliget és a Népliget közötti összeköttetés biztosítására született meg e vonal, és mivel villamos üzem az Orczy úton csak 1897-től zajlott, az Elnök utcai szakaszon is csupán ideiglenesen alkalmaztak lóvontatást. 7 6 Bár az említett Üllői és Orczy úti, valamint Elnök utcai vonalak munkálataival 1897 augusztusára elkészültek, rajtuk menetrendszerinti villamos mégis csak két hónappal később, október 18-án gördült át először. Ekkor vették üzembe az Elnök utcai vonal Népliget mellett fekvő Hungária körúti szakaszát is. Vontatási energiát a Dembinszky utcai erőmű biztosított, s a közlekedéshez rendelkezésre állt 15 kocsi. Ekkor még nyolc napig a belváros felől lóvasúton érkezők számára a Kálvin tér szolgált átszállóhelyül, csak október 26-án indulhatott a negyedekre osztott fehér-vörös színezésű 7 6 MBJ, 1896. június 3. In: BSzKOGy, I., 605-606. o. 7 7 MBJ, 1897. augusztus 18. In: BSzKOGy, I., 640-642. o. 7 8 BKVT I. MFJ, II., XII. mell. tárcsát viselő Károly kaszárnya-Népliget közötti átszállásmentes villamosjárat. 7 7 Ekkorra ugyanis a Kálvin téren áthaladó BKVT-vonalak villamosítása is befejeződött, s megtörtént műtanrendőri szemléjük. Egyúttal átadták a Kálvin tér-Boráros tér-Közvágóhíd közötti kettősvágányú pályát, amely a Lónyay utcán át a Boráros térig 1146 m hosszban alsóvezetékes, innen pedig a Soroksári utcán keresztül a Vágóhídi végpontig 1572 m hosszúságú felsővezetékes üzeműre volt berendezve. Kálvin téri végállomás Ezzel együtt készült el a közvágóhídi forgalmi telep. A hatvágányos Shed-tetős csarnokban 42 kocsi fért el, majd 1898 nyarára kibővítésével plusz 28 jármű számára létesült új szín, miáltal összesen 70 kocsit tudtak itt tárolni. 7 8 1897. október 26-án indultak meg a vágóhíd felé tartó villamosjáratok. A Nyugati pályaudvar-közvágóhídi viszonylat jelzése vörös alapú tárcsán függőleges fehér sáv volt, a rövidebb, Károly kaszárnya-Közvágóhíd közötti járat pedig függőlegesen osztott vörös-zöld tárcsával rendelkezett. A Budapesti Villamos Városi Vasút Csepel és Ferenc József rakparton vezető vonalának, illetve ehhez a BKVT Vámház körúti szakaszának csatlakozása műtanrendőri bejárása november 4-én történt meg. A „vá179
