Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Képes Gábor: Számítógép a Vasfüggöny mögött
tikai-gazdasági rendszerváltás után nem sokkal a gyár tönkrement, épületei helyére az ezredfordulón "MOM Park" néven üzletközpont épült. 2.4.5 Az elektronikus titkárnő Rózi, az elektronikus titkárnő A nyolcvanas években az irodák megnövekvő igényeinek kielégítésére különleges célszámítógépek is készültek. A szövegszerkesztő számítógép, a Rosytext gyártója a Rózsahegyi László és munkatársai által alapított Rolitron szövetkezet volt. A modern reklámkampánnyal bemutatott "elektronikus titkárnő" kényelmes szövegszerkesztő volt, melyhez rendszerint kelet-német Robotron írógépeket csatlakoztattak nyomtatóként. 2.5 "A számítástechnika mindenkié, a számítástechnika mindenkiért" 2 4 Az 1980-as években legszerényebb becslések szerint is több tízezer számítógép került magánszemélyekhez Magyarországon. A professzionális megoldások Magyarországra kerülését a fejlett tőkés országok maguk is akadályozták, félve attól, hogy a csúcstechnikának minősülő fejlesztést egy szocialista országban hadi célra használnák. Az efféle tiltásoknak keretet adó COCOM-lista a profitorienált nyugati cégek számára sem volt előnyös. Az olcsóbb házi számítógépek (home computer) behozatalát pedig a rugalmatlan magyar vámszabályok nehezítették. A korszakban országos méreteket öltött a számítógépek és egyéb tartós fogyasztási cikkek csempészése, melyet a kor embere nem tartott erkölcstelennek: a politikai rendszer nehézkességével szemben megnyilvánuló életrevalóságnak tartották. A kiküldetésen vagy rövidebb külföldi nyaraláson Bécsben vagy más nagyvárosokban tartózkodók a Trabantjaikban csempészték haza a számítógépeket. Az 1984 és 87 közötti időszakban már komoly tábora alakult ki a Commodore VIC-20, Commodore-64, Sinclair ZX-81, Sinclair ZX Spectrum és más típusoknak. A szoftverellátást a kor átlagfelhasználója az országba szórványosan bekerülő jogtiszta programok tömegméreteket öltő másolásával és cserélgetésével oldotta meg, melyeknek művelődési házak, sőt vállalatok menzái is teret adtak. A számítógépes kultúra terjesztését a Magyar Televízió által sugárzott távoktató tanfolyam (TV-BASIC), valamint számítógépekre szakosodott sajtó és szakkiállítások segítették (ez utóbbiak szlogenjét idézzük: a "Számítástechnika mindekié..."). A hazai ipar is megpróbált lépést tartani, s jelentkezett saját típusokkal. 2.5.1 Pongok a vasfüggöny mögött A korszakban a Pong típusú játékkonzolok a számítógépezés előszobáját jelentették. A világ első TV-játékát Ralph Baer (1922-) mutatta be az Egyesült Államokban a 70-es évek elején, majd a 70-es évek tömegkultúrát is meghatározó élménye a szintén ame2 4 Gábor Képes, "Computing is for everyone - computers for everyone!", Inventing Europe, http://www. inventingeurope.eu/curated20tour4item5/ , letöltés: 2013. január 13. 151
