Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Képes Gábor: Számítógép a Vasfüggöny mögött

VT 1010 (R10) konstruálását már a kezdetektől, 1971-től nyomon követhették a Számítástechnikai Koordinációs Intézet munkatársai, francia­országi tartózkodásaik során. Az országszerte igen elterjedt R-10 soro­zatgyártása a 70-es évek közepén indult. Az R-10 online adatgyűjtő rendszerként való kiépítése nagyon előnyös volt. A TTL-áram­körökből, minimum 4, maximum 32 Ki­loszó (16 bites szavak) kapacitású kis­számítógép perifériakészletébe képernyős terminálok, lyukkártyás- és lyukszalagos egységek, valamint 800 Kilobájtos SAGEM fixlemez és később akár 8 inches floppy dri­ve is tartozhatott. A gép 16 bites felépítésű volt, 8 Kilobájt ROM memóriával. Az 1980-as évek elejéig gyártott R-10 a Szovjetunióban és más KGST-országokban is sikerrel mutatkozott be. Mint kis kategó­riás és a maga korában viszonylag olcsó szá­mítógép, remekül funkcionált az Egységes Számítógép Rendszer nagyobb gépeinek „szatellit" gépeként is. E gépnek is jelentős szerepe van abban, hogy a 80-as évek elejére a Magyarországon használt számítógépek száma átlépte az ez­res határt. Videoton R-10 (katalógus) 2.3.2 Videoton R-10 1 9 Az R-10 szintén francia licenszen, a MIT­RA-15 átvételén alapult. A MITRA-15 2.3.3 A képernyők kora. A Videoton cég elismert perifériagyártó lett. Display termináljainak sorozatát a 70­es évek első felében a VT-340 típus indítot­ta. Számítógép konzolként és terminálként egyaránt használható volt. Képernyőmérete 11", hasznos képmérete 200*150 mm. 16 sorban, soronként 80 karakter kiírására al­kalmas. ASCII kódrendszerű, karakterkész­letébe 26 latin nagybetű, 10 számjegy, 27 írásjel, 31 cirill nagybetű (opció) tartozik. A terminál német, orosz, angol és magyar környezetben egyaránt jól használható volt. 1 9 A virtuális túra harmadik képéhez való leírás: http://www.irrventingeurope.eu/object_20_4_3/imagnifyM, letöltés: 2013. január 13. 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom