Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Janovszki Tamás: „A szocializmus játékszerei" 1945-1989

szlovák játékgyártás történetében, mivel Semily településen már a 19. század végétől kisipari és háziipari szinten fából készítették a játékokat. Az ipari mértékű játékgyártás a második világháború után bontakozott ki. Semily-ben többek között a TOFA, a VISTA és a KOVAP cégek gyáregységei működtek. Óramű-hajtású dzsip A kommunista hatalomátvételt követően államosították a vállalatokat, és meghatározták fő profiljukat. A TOFA vállalat főleg fából készített építőelemeket gyártott, a VISTA műanyag játékokra specializálódott. Az 1946-ban alapított KOVAP vállalatot, amelyet a helyi textilüzemből alakítottak ki, mechanikai játékok gyártására alakították át. A vállalat legkedveltebb modelljének nem meglepő módon - egy régi sörkihordó gépjármű számított. Észak-Csehországban található a Kovodruzstvo Náchod, ismertebb nevén a KDN játékgyár is, melyet 1950-ben alapítottak Novy Hrádek-ben. Itt gyártották a Skoda és Tatra típusú játékautók különböző szériáit, illetve a mezőgazdasági gépek közül a Zetor játéktraktorokat, illetve katonai játékokat. 1989. után a cég Kovap Náchod néven forgalmazta a játékokat. Pohorelában, a mai Szlovákia területén is készítettek játékokat, de az üzemben konzervgyártás is folyt. A gyár a Tatrasmalt fennhatósága alá került 1952-ben, és fémből készült mechanikai játékok gyártásába fogott. Termékeit Strojmalt márkanéven árulták. A gyár Nyugatra, többek között Nagy-Britanniába is exportált Omnia Kötöm néven. A játékgyártás 1980-ban megszűnt. Játékipar Lengyelországban Az 1940-es évek végétől kezdve a Kulturális és Művészeti Minisztérium utasítására a lengyel játékgyártás a népművészeti tárgyak ipari termelésével megbízott Cepelia Intézet irányítása alatt folyt. 1953-ban azonban átszervezték a játékipart, és Lódzban létrehozták a Játékipari Igazgatóságot, amely átvette a Cepeliától a játékgyártás feletti irányítást. 1972-ben egy újabb átszervezés következtében felállították az Országos Játékgyártó Üzemek Szövetségét, ettől kezdve a lengyel játékipar nagy része Kielcében összpontosult. A Cz^stochowai Játéküzem 1951-ben jött létre, s járművek kicsinyített mását gyártotta kiváló minőségben. Az ország egyik legnagyobb és legmodernebb játékgyárának számított. Előszeretettel miniatürizálták a lengyel ipar gyöngyszemeit, például a Fiat 125p és I26p modelleket, de a gépipar reklámozására - az akkor a földeken még meglehetősen ritka - kombájnokat is gyártott. Az egyes üzemek általában csak bizonyos típusú játékokat állítottak elő, egy-egy típuson belül azonban többféle fajtát készítettek. A kielcei „Precyzja" gyár például a kisméretű fémjátékokra, a strykówi „Strykowianka" a fa járművekre, a bydgoszczi „Synteza" a műanyag teherautókra, a kobylkai „Estetyka" pedig a modellekre specializálódott. A kivitelre szánt termékeken a „Made in Poland" felirat látható. Az export az 1957-ben felállított varsói Coopexim vállalaton keresztül működött, a lengyel minőségi előírásoknál sokkal szigorúbb feltételekkel. A lengyel játékipar remekeit így Angliában, Hollandiában és Nyugat-Németországban is megismerték. Egyébként a Coopexim más - elsősorban nyugati - országok játéklicenceinek megvásárlásával is foglalkozott. 125