Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Dr. Frisnyák Zsuzsa Phd: A kisforgalmú vasútvonalak bezárása a Kádár-korszakban
is belement, amelyek forgalmi mutatói ezt a lépést nem indokolták. 3 4 A közlekedésügy vezetőit meglepetésszerűen érte az a felismerés is, hogy egy-egy vasútvonal bezárása nemcsak a bezárt szakasz mentén létesített autóbuszjáratok forgalmát növelte meg, hanem a lakosság - az átszállások elkerülése végett, kényelmi szempontok miatt - kiterjedtebb távolságban is átpártolt az autóbuszokra. A beállított új autóbuszok szállítási kapacitása tehát hiába volt összhangban a bezárt vasútvonalak egykori napi utasforgalmával, az új utazási szokások miatt a buszjáratok száma elégtelennek bizonyult. A kisforgalmú vasútvonalak bezárását kísérő irracionális spekulációk mellett számos érzelemfűtött cikk is megjelent az elmúlt évtizedekben. Számomra úgy tűnik, az ezekben szereplő kritikák sokkal inkább az egyértelmű és egyszerű morális distinkciók iránti emberi vágyat elégítik ki, mintsem tényszerűségükkel bizonyítanák a program elhibázottságát. Az állítások közül számosat nem támasztanak alá a levéltári források. Bevett nézet például, hogy a vasúti sínek felszedése a lakossági tiltakozásra adott hatalmi válasz volt, s mint ilyen a rendszer erkölcsi romlottságát példázza. De ellentmondás van a vasutasok emlékezete és a levéltári források között is. Vannak, akik azt állítják: a bezárásra ítélt vonalak menetrendjét direkt úgy állították össze, hogy az sem iskolába, sem munkába, sem piacra járásra nem legyen alkalmas. Eddig ezt sem támasztotta alá bizonyíték. Békés és Vésztő irányában áthaladó keskeny-nyomtávolságú kisvasutat 1960-ban zárták be Személyszállító szerelvény a ceglédi Kossuth téren. A Cegléd-Hantháza közötti vasútvonal 1978-ig üzemelt 3 4 Ezt példázza a bodrogközi kisvasút, amely nem szerepelt az 1968-as koncepcióban. A bodrogközi kisvasúttal Sátoraljaújhely városa volt elégedetlen, mert a város főutcájára befutó kisvasút akadályozta városrendezési terveit. A kisvasút nyomvonalának áthelyezését a MÁV nem tudta vállalni, ezért 1971-ben felmerült a vasút bezárása. A vonal forgalmának vizsgálta során azonban kiderült, hogy a járműpark kifogástalan, éves áruforgalma 130 ezer tonna, és minimális ráfizetéssel üzemel. Az 1970-es évek közepén a kisvasút felszámolása újból előkerült. 1980-ban a KPM azt javasolta, hogy „a lakosság nem megfelelő hangulata miatt" halasszák el a bezárást. Mindez azonban nem így történt. A Békéscsaba belterületén 108
