Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Krizsán Sándor: Adalékok a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Részvénytársaság (BURV) személyközlekedésének történetéhez (1896-1914)
megépítették a vágányösszekötéseket és végállomási vágányokat, s a november 15-i műtanrendőri bejárást követően másnap, 16-án a Lehel utca felől érkező BURV-villamosok végre a Nyugati pályaudvarig vihették utasaikat. A századfordulót követően Újpest község területén fejlődött tovább a „búrvasút", két vonalszakaszának kettős vágányává alakításával. Az István utca Árpád út és Király utcák közötti részén egy-egy, az úttest két szélére fektetett sínpáron egymástól függetlenül közlekedett a BVKV rákospalotai és a BURV megyeri villamosa. Elhatározták összekötésüket, miáltal mindkét vágányt kölcsönösen használhatták mindkét vasút járművei, így a két járat forgalmának gyorsítását lehetett előidézni e szakasz kétvágányossá válásával. Az átépítés 1902. június 25-én kezdődött, s e vonalrészt október 24-én elyezték forgalomba. 41 Ezzel együtt az Árpád út déli oldalán egy István utcát keresztező kelet-nyugati összekötővágányt építettek, mely lehetőséget teremtett (volna) a vasúti hídtól kiinduló, és végig Újpest főútján Rákospalotáig vezető új viszonylat indítására. (Nem ismert, hogy ezt az összeköttetést menetrendszerinti villamos használta volna.) 4 2 (6. ábra) 6. ábra. Az újpesti István utcai szakasz a községházánál az 1900-as évek elején. Előtérben a Megverre tartó 4-es pályaszámú motorkocsi 4 1 A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak, volt Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút II. műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyve. 1909. szeptember 14. 3. o.; Közérdek, 1902. június 26., október 30. 4 2 Társadalmi Lapok, 1899. június 18. 209. o. A nagy forgalmú palotai vonal Árpád úti szakaszán és Rákospalota területén továbbra is csak egyetlen sínpáron jártak a villamosok. Előbbi második vágánnyal való ellátását 1904-ben vette célba a társaság, de az október l-jén tartott közigazgatási bejárást követően Újpest községgel fennálló nézeteltérése miatt a vállalat mégsem fogott hozzá kiépítéséhez. A vitás kérdések rendezése után csak az 1906. augusztus 21-i miniszteri hozzájárulás birtokában kezdődött az új vágány fektetése. Végül nem csupán Újpesten, hanem a rákospalotai Fő úton is kettősvágányúvá váló pályát december 22-i hatósági engedélyezését követően másnap, 23-ától használták a BURV villamosai. Kettősvágányú kanyarulat létesült az István utca és Árpád út sarkán is, ezzel együtt az 1902 októberében létrehozott, a BVKV és a BURV Árpád úti vonalait összekötő egyetlen sínpárt az István utcánál elvágták. 43 A Károlyi és Baross utcákban továbbra is egyvágányos, kitérős rendszerű villamosközlekedés zajlott. Az évtized legnagyobb vágányfektetési projektje az 1907-ben rendezett tanácsú városi rangot kapott Újpest közép- és délkeleti, tömegközlekedéssel addig nem elérhető részét, valamint a közigazgatásilag Rákospalota községhez tartozó Istvántelek területét érintette. Az erre tartó BURVpálya közigazgatási bejárását 1906. április 23-án, a belőle kiágazó körforgalmi vonalrészét pedig december 18-án tartották meg. Építésüket a kereskedelemügyi miniszter 1907. augusztus 8-i jóváhagyását követően kezdték meg, és az összesen 3566 m hosszú vonalakon december 19-től járt villamos. A Lehel és Külső István (ma: Pozsonyi) utcai fővonalból kiágazva a Mária (ma: Lebstück Mária) és Ősz utcákon át közös szakaszuk a Kórház utcáig vezetett. Az istvántelki járat a Rózsa és Zápolya (ma: Elem) utcán ment Rákospalota területére, ahol a mai Klára utcán át érte el az Osz utcát visszaútjához; nagy egyvágányos hurokban kerülve meg a tömböt. Másik kétvágányos vonala az Ősz utcából kiágazva a Kórház, Viola és Széchenyi utcákon át egészen a BVKV 4 4 Vasút 4 3 Keleti része csonkavágányként megmaradt, később rajta áruszállítási célból időnként tehervagonok állomásoztak. 4 4 A BVKV vonalait 1908-ban a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak (BHÉV) vette át. 136
