Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Képes Gábor: Az IBM-kompatibilis személyi számítógépek térhódítása Magyarországon
számítógépek elhalványították az IBM PC dicsőségét. Szomorúsággal töltött el minket, amikor a PC-klónok kiszorították ezeket a gyakran eredeti szerepüknél többre alkalmas vagy találékonysággal alkalmassá tehető, felhasználóbarát, szerethető - gépeket a piacról. Távolabbról nézve látjuk, hogy itt nem agresszív cégek monopoltörekvéseiről van csupán szó (egyes tőkés cégek piaci feltételekhez való alkalmazkodásának elítélése más tőkés cégek hasonló törekvéseivel szemben egyébként is esetlegesnek, s így tudománytalannak tetszhet), hanem egy jól használható olyan rendszer elterjedéséről, mely a játék és szórakozás mellett az irodai munka világában is helytáll. Az IBM PC konstrukciós előnyei valójában az informatikatörténet egyik legsokoldalúbb tárgyává tették a kortárs szemlélő számára gyakran barátságtalannak tűnő „szürke dobozt". A különböző fejlesztők és gyártók kártyáival, részegységeivel bővíthető, folyamatosan és rugalmasan fejleszthető számítógép jelentős szabadságélményt adott, s ergonómiai tulajdonságai alapján alkalmas volt arra is, hogy tökéletes szövegszerkesztőként,levelezőrendszerként,információs állomásként kiváltsa az írógépeket, az asztali számológépeket, a telexet, a nagyobb számítógépes rendszerek termináljait, s még egy sor eszközt, beleértve az otthonokban ekkor már világszerte milliószámra elterjedt különféle házi mikroszámítógépeket is. Az IBM PC személyi számítógép és az azzal kompatibilis konfigurációk egy, a személyi számítógép történetében a házi számítógépnél magasabb minőségként jelen lévő kategória 2, az üzleti (vagy professzionális) személyi számítógép nyújtotta kényelmi szolgáltatásokat juttatták el otthonainkba, s később ezzel szinte egyet jelentettek a PC (Personal Computer) fogalommal. Hatásuk olyan erős, hogy még most, 2 A kategóriákról bővebben: Képes Gábor: A hordozható számítógép évtizedei, in: Vámos Éva - Vámos Endréné Vigyázó Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, MTESz Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Budapest, 2009, p97-103. a 2010-es évek elején is értelmezhető az „IBMkompatibilitás" mind az asztali, mind az egyre fontosabb szerepet kapó különböző hordozható személyi számítógépek világában. Magyarországon a PC elterjedésének időszaka egybeesik a tervgazdasági, államszocialista rendszer utolsó, fellazuló időszakával, valamint a rendszerváltás korával. A már létező nagyvállalatok és intézetek szellemi bázisán és szerepvállalásával létrejövő formációk terjesztették el, egyrészt sikeres hazai megoldások, másrészt külföldről, egyre olcsóbban beszerezhető alkatrészek felhasználásával. A nyugati országok keleti országokkal szembeni embargóval is nyomatékosított elzárkózása 3, gyanakvása (mely nem mindig vágott egybe a nyugati tőkés cégek üzleti érdekeivel) és a keleti országok belső szabályrendszere (a szocialista eredetű alkatrészek használatának elvárása, a bürokratikus nehézségek, a kacifántos és elavult vámszabályok 4) megnehezítették ugyan a PC elterjedését, de egyben Magyarország sajátos, „átmeneti" jellege lehetőséget is adott új, hazai eredetű vállalkozások megjelenésének. A korszakban a PC presztízse igen sokat változott: a 80-as évek első felében még nem került sor a számítógépek tömeges elterjedésére; a 80-as évek közepén már magánszemélyek számára is elérhető közelségbe kerülnek a házi számítógépek, de az IBM PC-kompatibilis gépeket az áruk kizárólag közületek, vállalatok számára teszik 3 Elsősorban a COCOM-listára gondolunk. A Coordinating Commitee for Multilateral Export Controls résztvevő országai - a fejlett tőkés országok - elsősorban azért tiltották a csúcstechnika vasfüggönyön túl való forgalmazását, mert az hadi célokra is használható lenne. A fegyverkezési versenyre erőn felül költő Szovjetunió és szövetségesei idővel általános gazdaságitudományos hátránnyal kellett szembenézniük, s ez nagyban hozzájárult a keleti blokk összeroppanásához. 4 A korszak PC-k elterjedését, behozatalát nehezítő fonákságairól lásd: Kovács Győző: Világútlevél, Mikroszámítógép Magazin, 1988/6., p2., továbbá Kovács Győző: Falra hányt borsó, Mikroszámítógép Magazin, 1988/9, p2. 96
