Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Janovszki Tamás: A dunai kereskedelmi hajósok egyenruhái

Janovszki Tamás: A dunai kereskedelmi hajósok egyenruhái Bevezető A dunai hajózást taglaló szakirodalom eleddig keveset foglalkozott a kereskedelmi hajósok egyenruha-viseletének történetével. E téma szervesen összefügg a dunai hajózás történetével, ezért a hajósegyenruhák eredetének és tipológiájának tanulmányozásához az intézményesített dunai kereskedelmi hajózás, annak folyamatos fejlődése szolgál természetes háttérül. Tekintettel a terjedelmi korlátokra, célom kizárólagosan a kereskedelmi hajózásban résztvevők formaruháinak ismertetésére és annak korabeli szabályozására szorítkozik - ezért dolgozatom nem érinti a hajózási felsőbb felügyeleti hatóságok, a folyami rendészet és a hadihajósok, valamint a Duna - tengeri kereskedelmi tengerészek által viselt egyenruházatot. Nem tartom indokoltnak a dunai hajózás kezdetének számító őstörténeti korszakig, illetve az azt követő Ókor, illetve Középkor, továbbá Koraújkor időszakáig visszamenni, ugyanis csak az intézményesített, menetrend szerinti dunai gőzhajózás kezdetekor jelentek meg a hamar jellegzetessé vált ruházati elemek. A dunai hajózás a gőzhajózás megjelenése előtt ugyanis a nagy tömegű áruszállítás célját szolgálta, személyszállítás főképp a szemben lévő két part között bonyolódott, a révátkeléseken. A maga korában forradalmian újszerű, az addigi vízi közlekedési módoknál gyorsabb és kiszámíthatóbb gőzhajózás megindulásának idején személyszállító gőzhajók épültek és azokkal rendszeres hajójáratok indultak, menetrend szerint. E körülmény szükségessé tette azt, hogy a hajók legénysége az öltözék alapján könnyen azonosítható és jól megkülönböztethető legyen az utazóközönségtől - főként ez a célja az egyenruha-viselésnek egy közlekedési intézmény esetében. Az egyenruha viselésének további rendeltetése pedig az, hogy a ruhán viselt különféle jelzésekből a ruhát viselő személy rangja, beosztása is jól látható és könnyen megállapítható legyen - ez mindmáig egyaránt fontos mind az utasok, mind pedig a hajón indokolt szolgálati fegyelem szempontjából. Az „Első Császári és Királyi Dunagőzhajózási Társaság" uniformisai A dunai gőzhajózás kezdetét a bécsi székhelyű „Első Császári és Királyi Szabadalmazott Dunagőzhajózási Társaság" (1829) megalapítása jelentette, e cég fennállása és fejlődése továbbá a külföldről - jórészt angol mintájú öltözékelemek alapozták meg azokat a szerves hagyományokat, melyeket oly sokáig követtek a dunai kereskedelmi hajózás egyenruházatában. A cég alapításának időszakának idején zömmel dalmáciai tengerészek látták el a kapitányi és kormányosi feladatokat', minden valószínűség szerint ők hozták magukkal elsőként a korabeli tengerészek által viselt és egészen a legutóbbi időkig megmaradt jellegzetes ruhadarabokat. Az egyenruházat és annak elemei bemutatásához nélkülözhetetlen a dunai gőzhajózás történetének rövid összefoglalása, mely a 19. sz. első harmadában vette kezdetét. A „Franz I." nevű személyszállító gőzös 1830 szeptemberében indult útnak Bécs-Pest-Moldva között és hat esztendő múltával már a hatodik dunai személyszállító hajó szelte a hullámokat „Zrínyi" néven. A fokozódó szállítási igények miatt 1837-ben a vállalat Ausztriában is megindította a személyhajózást Bécs és Linz között, 1 Az 1935-ös kiadású Folyamhajózási Évkönyv angol és német tengerészeket említ (v.ö. i.m. 365. o.) 74