Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Ágoston Katalin: „8 óra munka - 8 óra szórakozás?" Munka és szabadidő a diósgyőri vasgyárban a 20. század második felében

hogy művelés alá foghassák a Miskolc környéki kihasználatlan, nagyüzemi művelésre alkalmatlan mezőgazdasági területeket. Ezáltal a föld alatt, a kohóknál dolgozók a friss levegőn tölthetik a szabad idejük egy részét. Egészségügyi szempontból jelentős dolog ez." 1 A cikk szerint a 70-es években több mint 30 kertszövetkezet jött létre a városban, ami legalább 300 család zöldség és gyümölcs igényét tudta kielégíteni. Járulékos haszonként az eddig elhanyagolt területeket megművelték, ami a városképet is javította. Az egészséges életmódot az összes adatközlő kiemelte, mint fontos tényezőt, mivel a gyár üzemeiben és a bányajáratokban a levegő nem volt jó minőségű. így különösen értékelték a város peremén lévő telkeiket, ahol a napi munka végeztével a szabadidejüket töltötték. A Fekete Gyémántok kertszövetkezet kialakulásáról beszélt részletesen az egyik adatközlő, aki ma is aktív tagja a perecesi közösségnek. A kertszövetkezetek ugyan már felbomlottak 1993-ban, de utód szervezetet kellett létrehozni, amely a közösségi feladatokat látja el. Az egyik adatközlő jelenleg a közös képviselője ennek a társulásnak, amely a Fekete Gyémántok kertszövetkezet megszűnése után létesült. Visszaemlékezése szerint egy 1968-ban kiadott kormányrendelet tette lehetővé azt, hogy hobbi telekhez jussanak a vasgyárban és a bányában dolgozó emberek. Erenyő

8 környékén voltak olyan legelők, amelyet nem tudtak bevonni mezőgazdasági müvelésre, mivel hegyes-völgyes volt a terület, leginkább csak az állatok legeltetésére használták. „Ezt a legelőt felosztották ilyen szabadidős telkeknek, amikor a gyárból, a bányából kijöttünk akkor ezen tudjunk termelni magunknak."' A telken megtermelt zöldség segítséget jelentett a munkások számára, mivel nem kellett azt a város központjában lévő piacról beszerezni. A kerttulajdonosok elsősorban a saját szükségleteik kielégítésére termeltek a telkeken, nem pedig eladásra. 7 Észak Magyarország, 1971. 27. évf. 239. sz. Nyitray Péter 8 Pereces része, a Miskolcot Perecessel összekötő területet hívják Erenyőnek. 9 I.J. Interjúrészlet Az adatközlők szerint az 50-es évek közepétől kezdték kimérni a telkeket, több mint 500 telek került kiosztásra az évek alatt az erenyői dűlőben. Miskolcon a kiskert mozgalomnak pedig kb. 8000 tagja volt összesen. A területet a földmérők felosztották utakra és dűlőkre. Az adatközlők visszaemlékezései szerint mindenki egy-egy 240 négyszögöl nagyságú területet kapott. A felosztás demokratikusan zajlott, meghatározták, ki melyik területen kaphat telket, majd a neveket egy kalapból húzták ki. „Nagyon jó volt az, mert azért három műszakba jártunk dolgozni és azért, azér' a szabadidőnkben kint a levegőn. Azért még fiatalok voltunk harminc, huszonöt, ki milyen idős. És hát jó volt kint a szabadban dolgozni a nyolcórai bányamunka után és ugyanígy a gyárban is."'

0 A Fekete Gyémántok kertszövetkezet mellett, még Erenyőben alakult meg a Fehér akác kertszövetkezet, amelyet a „gyáristák kaptak, ami már a kohászoké volt Az adatközlők mind hasonlóan emlékeznek vissza, a városi földeket az üzemek, gyárak szakszervezetének segítségével osztották szét, ezeket a telkeket meg is lehetett vásárolni, vagy bérlőként lehetett művelni. A szétosztás során mérték fel a területet és osztották el utakra és dűlőkre. „ Úgy indult az egész azt hiszem, hogy keresztapám katonatiszt volt és hallott egy Jülest, hogy olcsó telkek lesznek osztva a tanácson. Igen, és akkor így mentek be és ez így terjedt baráti alapon. Nem kimondottan LKM

l

2-es vagy DIGÉP'

3 -es telekosztás volt. Mint ahogy Lyukóbánya se úgy lett kiosztva, hogy a bánya osztogatta a telkeket. Szerintem nem, mert ott a Lyukó vége volt, a bánya, és a lenti terület az akkor a városé volt, a városi vezetéshez tartozhatott. És akkor azt osztották."'* A források szerint a Városi Tanács V.B. 104 hektár parlagföldet bocsájtott a rendelkezésükre, amelyet szétoszthattak a kiskert mozgalom céljára. 1

0 I.J. Interjúrészlet 1

1 I.J . Interjúrészlet 1

2 Lenin Kohászati Művek 1

3 Diósgyőri Gépgyár 1

4 K.M. Interjúrészlet 27