Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Prof. dr. Szunyogh Gábor: Interaktív gépészeti foglalkozások az MMKM Műszaki Tanulmánytárában
műszaki alkotások, gyakran róluk neveznek el egy-egy tervezőirodát. A tervezőmérnökök által elkészített műszaki rajzok és tervdokumentációk alapján a kivitelező mérnökök irányítják a tervek megvalósítását. Ok a hagyományos értelemben vett mérnökök, akik „misztikus" eszközökkel (pl. logarléccel), a mindennapi ember számára „felfoghatatlan" ismeretek birtokában olyan feladatokat oldanak meg, melyek nemrégen még a „boszorkányság" területére estek. Munkahelyük nem elzárt kutatóvagy tervezőintézetekben van, hanem a kivitelezések színhelyén: gyárakban, üzemekben, sőt, nem ritkán mindenki által látható módon, a gyárak falain kívül (ott, ahol az építendő szerkezetet összeállítják). Műszaki ismereteik mellett kiváló gyakorlati érzékkel kell rendelkezzenek, hiszen a kivitelezés során számos, a tervezőmérnök által előre nem látható probléma felmerülhet. Érteniük kell az „egyszerűbb emberek" nyelvén is, tekintve, hogy legfőbb munkaeszközük maga a kivitelezést lebonyolító szakmunkás. A kivitelező mérnökökkel találkoznak leggyakrabban a mérnöki társadalmon kívüliek, ők testesítik meg a „mérnök úr" szerepét. A mérnök munkája nem ér véget azzal, hogy a tervezett alkotás megvalósult: sok gép vagy gépcsoport olyan bonyolult szerkezet, hogy állandó mérnöki felügyeletet igényel. Bár a gépek kezelését közvetlenül gépkezelő szakemberek (szakmunkások, technikusok) végzik, óhatatlanul előadódhatnak olyan műszaki problémák, melyek megoldásához mérnöki szinten kell ismerni a gép „lelkét". Nos, itt jut szerephez az üzemeltető mérnök, aki az adott munkahely legfőbb szakembereként irányítja és felügyeli a gépeket üzemeltető munkacsoportot, illetve „szemmel tartja" magukat a gépeket. Neki kell intézkedni, ha olyan problémát kell megoldani, melyre a gépkezelők nincsenek felkészítve. Ha valamely gépelem tönkre megy, és nem áll rendelkezésre pótalkatrész, akkor az ő feladata, hogy elkészítse mindazokat a terveket, melyek alapján a hiányzó darab legyártható. Az üzemeltető mérnök talán még a tervezőnél is jobban ismeri a rábízott gépeket, hiszen nap, mint nap meg kell küzdenie azokkal a problémákkal, melyek az adott munkakörülmények között, előre nem látható módon jelentkeztek. Gyakran szerszámokat ragadva neki magának kell szétszedni egyegy gépet, miközben detektívként kell nyomoznia valamely érthetetlen üzemzavar okának felderítéséért. A jó üzemeltető mérnök tehát arról ismerhető meg, hogy műszaki ismereteit és gyakorlati tapasztalatait felhasználva gyorsan tud dönteni egy-egy üzemzavar elhárítása során. A különböző szépirodalmi vagy ismeretterjesztő regények hősei között szereplő híres mérnökök karaktere általában az üzemeltető mérnökökre emlékeztet. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a kismérnökképzőn elvégzendő munkák az üzemeltető mérnökök feladatköréhez tartoznak. Ez azért (is) szerencsés, mert azok számára is felkeltheti a mérnöki munka iránti érdeklődést, akik „eleve" idegenkednek a matematikától és fizikától. A kismérnöki munka alapját képező gépalkatrészek választéka és főbb csoportjai Minthogy a kismérnökképzőbe életkorra és műszaki előismeretekre tekintet nélkül bárki jelentkezhet, azért széles választékot nyújtunk a rajzolás feltételeit, ill. nehézségi fokát illetően. Asztalnál rajzolható gépalkatrészek. Azok számára, akik valamilyen ok miatt nem akarnak (vagy testi fogyatékosságuk miatt nem tudnak) a gépek között vagy a gépek alatt bujkálva dolgozni, kiválasztottunk 15 db olyan, különálló, komplett gépbe nem beépített alkatrészt, melyeket 4. ábra: Egy elkészült tervrajz 221
