Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Prof. dr. Szunyogh Gábor: Interaktív gépészeti foglalkozások az MMKM Műszaki Tanulmánytárában
számítógépek uralta virtuális világunkban szinte semmiféle gyakorlati munkát sem végeznek. Az alap- és középfokú oktatásból szinte teljesen eltűnt a gyakorlati képzés. Valaha pedig mind tantárgyszerűen (a politechnika keretében), mind roppant népszerű szakköri foglalkozásokon (pl. repülőgép-modellező körökben) a tanulók megismerhették a műszaki gondolkodásmódot, egyszerűbb szerkezetek terveit elkészítették, és megtanulva a szerszámok használatát meg is valósíthatták azokat 6. Felmerült tehát egy olyan múzeumi foglalkozási program kidolgozásának gondolata, melynek során látogatóink a kiállított gépekhez kapcsolódva valamilyen konkrét, gyakorlati feladatot oldhatnának meg. Nos, egy évvel a Mobileum megnyitását követően, 2009 tavaszán „kismérnökképző" fantázianév alatt elindítottunk egy ilyen iskolán kívüli oktatási formát. E cikkben összefoglaljuk a kismérnökképző foglalkozásainak tartalmát, lebonyolításának lépéseit és az elmúlt három év alatt szerzett tapasztalatainkat. A kismérnökképző A kismérnökképző keretében látogatóinkat bevezetjük a régi mérnöki eszközök használatába, ill. a raktárainkban található tárgyak felhasználásával olyan gyakorlatokat végeztetünk velük, melyek valamikor a mérnökök feladatkörébe tartoztak. Meggyőződésünk, hogy sokkal mélyebb benyomást tesznek majd rájuk e gépek, sokkal emlékezetesebbek maradnak majd számukra a Mobileumban tett látogatások, ha aktívan állhatnak hozzájuk. További, nem titkolt célja a kismérnökképzőnek, hogy látogatóink fogai mat alkothassanak a mérnöki munkáról, mert igy talán nagyobb becsben fogják tartani a mérnökök munkáját, mint amilyennek virtualizált, elektronizált világunkban jelenleg megítélik. A foglalkozások egy rövid (20-25 perces) tájékoztatóval kezdődnek, amikor is a résztvevők - tantermi gyakorlathoz hasonló formában megismerik a mérnökök főbb tevékenységeit, 6 JANCSÓ, A.: 100 éves magyar repülőmodellezés Tanulmányok a természettudo-mányok, a technika és az orvoslás történetéből, Vol. XVII. 2010. p. 51-59 1. ábra: Felkészülés a műszaki rajzoláshoz különösen kihangsúlyozva az üzemeltető mérnökök feladatait. Ezután felkérjük a résztvevőket, hogy játsszunk „mérnökösdit", azaz játsszuk azt, hogy a Mobileum egy valóban működő üzemcsarnok, ahol ők a gépeket üzemeltető mérnökök tanoncai, „kismérnökei". A „játék szabályai szerint" e gépek most éppen állnak, mert több meghibásodott közülük. Annak érdekében, hogy a karbantartó műhelyben elkészíthessék a tönkrement alkatrészeket, nekik, a kismérnököknek pontos műszaki rajzot kell a meghibásodottakról készíteni. (Ez egyébként a valódi mérnöki gyakorlatban is sokszor előforduló feladat.) A tájékoztató további részében tömören ismertetjük a műszaki rajzkészítés legfontosabb szabályait, így a készülő rajzok fő vonalaikban olyanok lesznek, mint az igazi géprajzok. Vázoljuk a műszaki rajzlapok felépítését, keretezésük, feliratozásuk, stb. szabályait, majd - táblai munkával - végigkövetjük egy gépalkatrész papírra vetésének főbb lépéseit. Áttekintjük a szükséges mérőeszközök használatának módszerét. Megkérjük a résztvevőket, hogy alkossanak kétfős csoportokat. Minden egyes csoport kap mérő- és rajzeszközöket (rajztáblát, előre nyomtatott, szövegmezővel ellátott rajzlapot, ceruzát, radírt, vonalzókat, körzőt, ceruzahegyezőt, stb.). A csoport egyik tagja végzi majd a méréseket, a másik - a bediktált mérési adatok birtokában - elkészíti az alkatrész rajzát. Ruházatuk védelmére mindenkinek munkaköpenyt adunk, és az esetleges balesetek elkerülésére valamennyiük számára védősisakot is biztosítunk. 218
