Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)
Krizsán Sándor: Adalékok a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Részvénytársaság (BURV) személyközlekedésének történetéhez (1896-1914)
magasságba kerüljön. 3 1 A villamos áram vezetésére szolgáló munka- és táplálóvezetékeket a vágányok felett 5,5 m magasságban helyezték el, felfüggesztésükre fából vagy vasból készült oszlopok szolgáltak, részben egykarú, részben keresztsodronyos munkavezeték-felfüggesztést alkalmaztak. A vasútüzem vontatási feszültségét 400 V-ban maximalizálták. 3 2 A villamos energia előállítására szolgáló gépek, a kocsik tároló és karbantartó műhelyei, valamint a forgalmi iroda egy telken, a Villamtelepen kaptak helyet. Ez Újpest déli határa mellett a BURV fővonalának keleti oldalán helyezkedett el, kezdetben a mainál keskenyebb területsávon. Déli felén ma is álló egyemeletes központi épületében a személyzet lakóhelyiségei mellett forgalmi irodát is berendeztek. 3 3 Tőle északabbra feküdt az áramfejlesztő gépház és a mellé épült kazánház. Utóbbiban négy Babcock-Willcox rendszerű gőzkazán működött, amelyek kezdetben három, később öt, egyenként 160 lóerős Nicholson-féle gép számára termelték a gőzt, a gépek pedig egy-egy 110 kW teljesítményű dinamót működtettek. A gépház déli végénél 1896-ban akkumulátorházat emeltek. A gép- és kazánház északkeleti szegleténél állt a 40 m magas kémény, a szivattyú kút és hűtőtelep. Tőlük észak felé szénraktár feküdt, a fűtőanyag szállításához két csillét rendszeresítettek. 3 4 A szénraktári vágány mellett kétállásos mozdonyszín, a telep északi-északkeleti felén műhelyépület, északnyugat felől a kocsiszín épületegyüttese állt. Valószínűleg még 1896 végén a kazánház keleti 3 1 BURV I. MFJ, 21-22. o.; Lovász István: A hazai közúti- és városi vasutak fejlődésének rövid áttekintése. In: Vasúthistória Évkönyv 1996. Szerk.: Mezei István. KÖZDOK Kft., Bp., 1997. 192. o. 3 2 Engedélyokirat, 1894. november 11. 81 688. sz. In: BSzKOGy II. k. 664. o. 3 3 BURV I. MFJ, 23., 27. o.; Villányi György: Városi és városkörnyéki Ganz villamosok 100 éve (1895-1995), 1. rész. In: Vasúthistória Évkönyv 1996. Szerk.: Mezei István. KÖZDOK Kft., Bp., 1997. 138. o. 3 4 Budapest-Ujpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Részvénytársaság. Második évi jelentés és zárszámadás. 1896. Bp., 1897 (továbbiakban: BURV JZ) Az áramfejlesztő telep gépberendezése. oldalánál új szénraktárt emeltek egy hozzá vezető rakodó vágánnyal és széncsúsztatóval. 3 5 (3. ábra) 3. ábra. A Villamtelep északi része 1896 első felében. A képen balról a kocsiszín két épülete és a műhelyek, szemből a kétállásos mozdonyszín, tőle jobbra háttérben a szénraktár, mellette előtérben a gépház, amely mögött jobbra a kazánház és a kémény láthatóak. A telep előtt még kitérő fekszik, ahol a jobb oldalon álló l-es pályaszámú motorkocsi várja az éppen érkező, Lehel utca felé tartó kocsit A forgalom fenntartásához szükséges személyszállító „üzleteszközök" első példányai 1896 elején már próbáztak a frissen épült fővonalon. 36 Kezdetben csak az első tíz - 1-10 pályaszámú - motorkocsi lépett szolgálatba. Ezek, és az év első felében elkészült újabb tizenkét motorkocsi utasterét a gyártó Ganz gyár a kezdeti kétféle viteldíjbeosztás miatt szakaszokra osztotta. Két oldalablaknyi rész I., míg háromablaknyi II. osztályú viteldíjat fizető utasok számára volt fenntartva, s válaszfallal elkülönítve. Fél évvel később, július második felében szüntették meg a magasabb tarifa miatt kihasználatlan 1. kocsiosztályt a 11. osztályú szakaszon uralkodó 3 5 Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Részvénytársaság II. Műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyv (továbbiakban: BURV II. MFJ.) In: BSzKOGy II. k. 741. o. 3 6 Újpesti Közlöny, 1896. január 5. 134
