Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 2009-2011 (Budapest, MMKM, 2012)

Kovács Ottó: Zarzetzky József gyufagyárai - egy híres iparos munkássága

kereteken túlmutató gyárát. A 3 Bárány (másképpen Drei Lammer) utca 879.szám alatt álló épület

7 20 szobát és 12 konyhát foglalt magában. A 2000 forintért vásárolt épületet 11.000 forint költségből alakították át és rendezték be gyufagyárrá. A gyújtószálak, dobozok, ládák készítése és a gyufaszálak gyújtóanyaggal való bevonása külön termekben, osztályokra tagolt munkatermekben történt. Az eredetileg lakóháznak szánt épület munkaszobáinak további bővítése természetesen nem volt megoldható, így a gyár munkatermeiben 8-9 munkás zsúfolódott össze. A gyárban 1844-ben 60, 1846-ban már 186 munkás - közöttük sok lengyel származású - dolgozott.

8 Számos lengyel-magyar házasság köttetett, az utódok mindkét nyelvet beszélték, és szabadon dönthettek asszimilálódásukról vagy identitásuk megőrzéséről.

9 A gyufagyártás jól jövedelmezett, az 1844-45.évi összbevétele a 130.000 forintot is meghaladta.

1

0 Gyáriparosi tevékenysége mellett Kőbányán szőlőtermesztéssel is foglalkozott, amiből szintén jelentős haszonra tett szert. Sikereinek köszönhetően 1845-ben pesti polgárjogot, 1846-ban császári és királyi szabadalmat nyert, ettől fogva tüntetette fel gyártmányain a császári és királyi sast, valamint a császári és királyi szabadalmazott gyújtószer gyár nevet. Az 1846. év egy szerencsétlen eseménye folytán csökkent a gyufaiparosi konkurrencia. Egy gyufagyári tűzeset okán vizsgálatot rendeltek el a gyufagyárak biztonságát illetően. A Pesten összeírásra került, 12 üzemelő gyufagyárból tűzbiztonsági hiányosságok miatt három 7 Az épület a mai Teréz körút és a Podmaniczky utca találkozásának környékén a Jókai utca sarkához közel eső részén állott. 8 Rónai Bori: Pillanatképek Terézváros Ipartörténetéből In: Terézváros 2005. június. 9 Sz.V. - Lengyel-magyar szerelmek In: XIII. kerületi Hírnök 2009.május 2. 1

0 A kimutatások szerint 1844-ben 65 875 forint értékű árut készített, az eladott árukért bevett összeg 59 779 forinton felül volt. 1845 novemberéig a gyártott cikkek értéke 77 704 forint, a befolyt jövedelem 69 448 forintra rúgott.19 A gyár 1815 forint értékű gyártási eszközökkel volt felszerelve. 1844-ben 50-60 emberrel dolgozott, 1846-ban már 186 személynek adott munkát. bezárásra került. Egyúttal visszavonták Irinyi János, Schönwald Henrik és Zucker Lázár gyufagyártási engedélyét is. Irinyinek, a biztonságosan gyúló gyufa megalkotójának, új gyufagyár alapítási szándékát a helyi hatóságok — a városi tanács és a városkapitány, Patisz Károly — akadályozták meg, amiben a versenytárs Zarzetzky is tevé-kenyen közreműködhetett." Zarzetzky a szabadságharc leverését követő időkben is kamatoztatni tudta tehetségét. Anyagi helyzete lehetővé tette az átmeneti időszakban a fennmaradást, egy 1853-ban készült kamarai jelentés szerint vállalkozása 150 főt foglalkoztatott és ezzel Pest városának második gyufagyártó üzeme volt.

1

2 A gyár ez időben kezdte gyártani az általánosan csak az 1860-as években elterjedt fehér foszforos gyufát. A növekvő termelés biztosítására hamarosan nagyobb és korszerűbb gyár alapítása vált szükségessé. Gyufagyárosi nyereségeiből, kőbányai szőlőskertjeinek valamint felesége befektetéseinek hasznából 1857-ben megvásárolta a Váci út 117. szám alatti 4500 négyszögöl nagyságú építési telket,

1

3 ahol felépítette legnagyobb gyufagyárát. A Váci úti gyufagyár hatéves munkával épült fel, és 1863 elején már teljes kapacitással működött. Az építkezés kezdetén, 1858-ban, a Szövetség utca 22. szám alatt, a 3 Bárány utcai gyár tehermentesítésére kisebb gyufagyártó üzemet, más néven fiókgyárat létesítettek. A Váci úti építkezések vége felé tette meg első külföldi útját az 1862es londoni világkiállításra, ahol bemutatott készítményei - gyufaminták és eszközök elismerést hoztak számára, dicsérő oklevelet kapott. Londoni szereplése lehetett alapja " Rayman János: A pécsi gyufagyártás története In: Iparosok és bányászok a Mecsekalján - Gazdaságtörténeti tanulmányok, Pécs - Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2008 1

2 Első helyen Schuller Ferenc 200 munkást foglalkoztató gyufagyára állott. 1

3 A telek nagyjából a mai Dagály utca környékén más forrás szerint a gyár a mostani Árpád-híd felüljárójának helyén állott, lásd. Róbert Péter:Zarzetzky József gyufagyára, In: XIII. kerületi hírnök, 2008.május 13. szám 108