Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Múzeumi épületek - Porkoláb László: A Fazola projekt szükségessége. Tervek, elképzelések a miskolc-ujmassai műemlék kohó fejlesztésére

PORKOLÁB LÁSZLÓ* A FAZOLA PROJEKT SZÜKSÉGESSÉGE Tervek, elképzelések a miskolc-újmassai műemlék kohó fejlesztésére A DIÓSGYŐR-HÁMORI VASGYÁR EMLÉKEI A hazai épített ipari kulturális örökség egyik jelentős emlékhelye a Miskolc melletti Garadna- és Szinvavölgyben, a Bükk hegység ölelésében található, mely a 18. sz. II. felében e térségben meghonosodott vaskultúrának köszönheti létét. A diósgyőr-hámori vasgyártás megteremtése FAZOLA HENRIK nevéhez fűződik, akit a hazai rokokó stílusú vasrácskészítés kiemelkedő mestereként is számon tartunk, FAZOLA 1770-ben a mai Miskolc-Ómassa településen Mária Terézia engedélyével faszéntüzelésű nagyolvasztót, a termelt vas feldolgozására pedig a Garadna és a Szinva patak összefolyásánál található Alsó- és Felsőhámor településen hámorokat épített. A 19. sz. elején fia, FRIGYES, aki a Selmecbányái Akadémián szerzett képzettséget, Újmassán létesített egy korszerűbb kohóművet, mely a diósgyőri gyár felépítéséig működött, FAZOLA FRIGYES nevéhez fűződik még ezenkívül a diósgyőri acélgyártás bevezetése, a vasgyár állandó vízzel történő ellátása érdekében épített vízzáró gát következtében keletkezett Hámori-tó, mely a 20. század első felében pompás környezetével ihletet adott a lillafüredi üdülőhely kiépüléséhez is. A diósgyőr-hámori vasgyártás 1870-ben, a később világhírnevet szerzett Diósgyőri Vas- és Acélgyár üzembelépésével egy időben megszűnt, de ma is számos emlék őrzi az alapítók és a kohászok keze nyomát. Az idők folyamán romossá vált kohó építési anyagait többnyire széthordták. Kohórom a 20. század elején * Az Országos Műszaki Múzeum Kohászati Múzeuma, Miskolc, Felsőhámor, Palota út 22.