Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Látogatók és műszaki múzeumok - Jeszenszky Sándor: Látogatói kísérletek műszaki múzeumokban – Esettanulmány egy száz évvel ezelőtti múzeumi röntgen-kísérlet rekonstruálásáról

(villamosan vezetővé teszi) a levegőt és azt is, hogy különféle anyagokon eltérő az áthatoló képessége. Utóbbi a röntgen képek készítésének fizikai alapja. 14. kép. Kéz röntgen átvilágítása. Az ernyőkép fényzáró dobozban szemlélhető Tudománytörténeti szempontból különösen fontos ez a berendezés. A sugarak felfedezéséről alig maradt fenn hiteles adat, annál több alaptalan mende-monda. Röntgen a felfedezés körülményeiről mindössze egyetlen alkalommal nyilatkozott Dam amerikai újságírónak, saját feljegyzéseit pedig röviddel halála előtt elégette. A sugarakkal foglalkozó publikációiban vizsgálati eredményei szerepelnek, a vizsgá­latok eszközei és módja nem. A kísérlet témaköre nagyon hasonlít az első tudomá­nyos tanulmányéhoz, így valószínű, hogy a mérés lényegében azonos az első vizsgálatokkal, abból tehát következtetni lehet a felfedezéskor használt eszközök­re és módszerekre. Ami az eszközöket illeti, RÖNTGEN már az alapításkor a Múze­umnak adta a felfedezéskor használt katódsugárcsöveket, majd később a Múzeum gyűjteményébe került a csövek működtetéséhez használt eredeti RÜHMKORFF szik­rainduktor is. Azért csak később, mert az nem Röntgen, hanem a Würzburgi Egye­tem tulajdona volt, de a Múzeum kérésére utóbb elcserélték egy hasonló készülékért. Az OMM Elektrotechnikai Múzeumában egy ugyanilyen induktor van kiállítva, amelynek magyar vonatkozású érdekessége, hogy JEDLIK ÁNYOS vásárol­ta a párizsi Rühmkorff cégtől 1871-ben. Ezt a készüléket használták az első hazai röntgenképek készítésénél, többek között EÖTVÖS LORÁND kezének felvételénél. RÖNTGEN eredeti eszközei és felvételei a Deutsches Museum fizikai részlegében láthatók, de csak mint egyedi muzeális tárgyak. Ezzel szemben komplett egységet alkot az említett nyomógomb-kísérlet. 15. kép. Eredeti Rühmkorff induktor 16. kép. Hidegkatódos ion-röntgencső a Pesti Egyetemről

Next

/
Oldalképek
Tartalom