Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Látogatók és műszaki múzeumok - Jeszenszky Sándor: Látogatói kísérletek műszaki múzeumokban – Esettanulmány egy száz évvel ezelőtti múzeumi röntgen-kísérlet rekonstruálásáról

4. kép. Ampere készüléke az elektrodinamikus forgató hatás vizsgálatára 5. kép. Jedlik forgonya, az első kommutátoros villanymotor A 19. század végére nem csupán az egyetemeken, hanem a középiskolákban is általánossá vált a természettudományi tárgyak, elsősorban a fizika és kémia kísérletekkel alátámasztott oktatása. Egy gimnázium sem nélkülözhette a „fizikum"-o\, azaz az önálló fizikai laboratóriumot, amelynek felszereltsége az intézet színvonalát minősítette. A kísérleteket kezdetben a tanárok mutatták be, de később a diákok is bekapcsolódtak a munkába. Nem maradtak passzív szemlélők, hanem aktív résztvevőkké váltak. Ilyen módon az oktatási intézményekben mind a tárgyi eszközök, mind a humán erőforrások rendelkezésre álltak az élő, sőt interaktív demonstrációkhoz. Nem volt viszont ilyen egyértelmű a helyzet a természettudományi és műszaki múzeumokban. Azt már a 16-17. században is természetesnek tekintették, hogy a tudományos műszereknek, csillagászati távcsöveknek, asztrolábiumoknak, óráknak nem csak használati, hanem muzeális értéke is van. A főúri gyűjteményekben a képzőművészeti alkotások mellett megjelentek a finommechanikai és optikai mesterművek. Az ipari forradalom azután meghozta a műszaki eszközök megbecsülését is. A gyors fejlődés következtében egyre sűrűbben követték egymást a technikai eszközök újabb és újabb generációi, a nemrég még legmodernebb gépek hamar muzeális tárgyakká váltak és megkezdődött céltudatos gyűjtésük. Az első műszaki múzeumnak általában a párizsi Conservatoire des Árts et Métiers-t tekintik, amelyet a francia forradalom idején alapítottak a műszaki és tudományos eszközök gyűjtésére és megőrzésére. A 20. század végére a múzeumi szakemberek a világ legértékesebb és legunalmasabb kiállításának tartották. Ez a helyzet alapvetően megváltozott a múzeum teljes átalakítása és 2000. évi újra megnyitása után. A gyűjteményi tárgyak maradtak, de napjainkra a műszaki múzeumok kiállítási koncepciója alapvetően megváltozott. Mi volt ez a változás? A 19. században magát a tárgyat tekintették meghatározó jelentőségűnek, annak funkciója, működése másodlagosnak számított. így a műszaki gyűjtemény holt tárgyak halmazává - és persze unalmassá vált. Alapvető változást hozott az első, 1851-es Londoni Világkiállítás, majd az azt követő világkiállítások sora. Ezeken fontosnak tekintették a gépek működésének bemutatását is, a potenciális vásárlók megnyerése érdekében. Ujabb és újabb technológiák és azok gépi berendezései jelentek meg, lehetőség szerint működő állapotban. 1851 -ben az ipari forradalom szimbóluma, a gőzgép állt a bemutatók középpontjában, de 1867-ben Párizsban már SIEMENS dinamója volt az egyik fő újdonság, az 1900-as, ugyancsak párizsi