Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)
Harangtörténeti tanulmányok - Turok Margit: Gondolatok a harang és a harangozás jelentésének, közösségi szerepének értelmezéséhez
Jobboldali képünk a vitruviusi ábra előzményének tekinthető. A körben ábrázolt JÉZUS megkeresztelése jelenet hangsúlyos középpontja Jézus köldöke. E középpont köré szerkesztődött a teremtett világ, vagyis az ábrázolás ugyanazt a gondolati lényeget jeleníti meg, amiről már szóltunk. A baloldali mozaikkép keresztje is ezt képviseli, csak egyszerűbb változatban, csak utal KRiszTUSra, a teremtett világ „középpontjára". A centrális téreszmény a kora kereszténységben mindig JÉzushoz kapcsolódott. Ezt váltotta fel a JÉZUS keresztjét idéző ún. latin elrendezésű térideál, de ennek is kitüntetett szakrális központja a szentély előtti négyezet maradt. A templom tehát olyan szakrális hely, amely alkalmas arra, hogy a makro- és mikrokozmikus tereket egymásra hangolja, összhangba rendezze. Éppen ezért, a templomok kitüntetett helyen épültek, vagyis, nem a liturgikus funkció határozta meg az épület helyét, hanem éppen fordítva: „a szentnek tartott hely tartalmait értelmezték szakrális dramaturgiával." 10 Az embert nemcsak a látható világ veszi körül, hanem létezik egy láthatatlan világ is, és mindkettő értelmezésére számos tanítás ismert, igen változatos fogalomkészlettel. E két világ közötti átjárás egyik módja: a radiesztézia, amely a láthatatlan földsugárzások mérésével foglalkozik. A nem látható mágneses földsugárzások a föld felszínén négyzethálós szerkezetbe rendeződnek: egymásra épülő szerkezetet alkotnak, ezek az alapzónák. Fajtáik: 1. Pozitív hatásúak, magas rendűek = szakrális hálók (Szent György-, Mária-, Krisztus-hálók, stb.) Szent György háló ábrája egy mai radiesztéziai tankönyvből 2. Negatív hatásúak, alacsonyabb rendűek (Hartmann-, stb. -hálók) A templomok oltárai a pozitív hatású (szent) hálók metszéspontjain állnak, az épületek terei láthatóvá, értelmezhetővé teszik a helyet, átélhetővé a helyek sugárzó képességeit. A templom a nyugati kaputól az oltárig tartó úton az emberi csakrákat tölti fel energiával, mintegy ráhangolja a kozmikus és a földi sugárzásokra. Ezt szemlélteti ajaki templom alaprajzán keresztül a következő, EKLER DEZSőtől átvett kollázs. 11