Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)
Tanulmányok - Fekete Zsolt: Szlovák nyelvű mérnökképzés – magyar nemzetiségű mérnökhallgatók
A szervezetnek nyolc tagja volt, élükön az elnökkel. Az elnöki tisztséget HRONC JURAJ töltötte be. A Testület tagja volt többek között HUSÁK GUSTAV a politika képviseletében, a híres szlovák építész, BELLUS EMIL a Szlovák Mérnökök Klubjából (Klub inZinierov Slovákov), valamint egyetemi hallgatók a Szlovákiai Hallgatók Szövetségéből. A Testület megalakulását követően éles vita bontakozott ki a majdani felsőoktatási intézményről és székhelyéről. A Krivány mozgalom mérnökhallgatói azt szerették volna elérni, hogy teljesüljön Ursíny professzor életének beteljesületlen álma, nevezetesen, hogy a szlovák műszaki főiskolán az összes felmerülő mérnökszakmát oktassák. Ezzel szemben HODZA MILAN oktatatási miniszter az 1928-as kormányrendelet értelmében - mely hangsúlyozza Szlovákia mezőgazdasági jellegét - csak földmérő osztályt akart nyitni, URSÍNY végül kompromisszumos megoldást, ún. memorandumot dolgozott ki. A Testület ezt a memorandumot egyöntetűen elfogadta, továbbá 500 szlovákiai város, falu és egyéb szervezet támogató aláírásával is ellátták. A memorandumot 1937. június 4-én a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése elfogadta. A SZLOVÁK MŰSZAKI FŐISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ELSŐ TÍZ ÉVE A Nemzetgyűlés által elfogadott törvény alapján 1937. június 25-én Kassán megalapították a Dr. Stefánik Rastislav Milan Műszaki Főiskolát. A Főiskolának kezdetben három osztálya volt: • Építő és közlekedési osztály, • Vízgazdálkodó és kulturális építészet osztály, • Földmérő osztály. A törvény kimondta, hogy az iskolát egy éven belül meg kell nyitni a hallgatóság előtt. Ehhez azonban elengedhetetlen volt tíz, tudományos fokozattal rendelkező tanár alkalmazása. A Tevékeny Testület a Műszaki Főiskola Megalapítására szervezet javaslatára felvételi bizottságot szerveztek. A Testület azt szerette volna elérni, hogy a Főiskolán csak szlovák nemzetiségű professzorokat alkalmazzanak. Tervük azonban kudarcba fulladt, ugyanis az országban nem volt elég tudományos fokozattal rendelkező szlovák szakember. Ennek következtében a professzorok túlnyomó többsége a prágai és a brünni műszaki főiskoláról érkezett. 20 Az első évfolyam ünnepélyes megnyitóját 1938. október 30-ra, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 20. évfordulójára tervezték. Az ünnepélyes tanévnyitóra azonban nem kerülhetett sor, ugyanis 1938. őszén Kassát ismét Magyarországhoz csatolták. Az iskolát előbb Eperjesre (Presov), majd két hét múlva Szentmártonba (Martin) helyezték át. A tanévnyitóra 1938. december 5-én került sor. 21 A szlovákiai autonómia kikiáltását követően az iskolát 3 cseh nemzetiségű tanár elhagyta (KLAPKAJIRI, SAHÁNEK JOSEF, TICHY ALOIS), valamint az uralkodó hatalom az intézmény nevét Szlovák Műszaki Főiskolára változtatta, székhelyét Pozsonyba helyezte.
