Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

1875-ben levelező, 1891 -ben rendes tagjává választotta. 1908-1910-ig WARTHA az Akadémia alelnöke volt. Főtitkára, majd elnöke volt a Természettudományi Társulatnak (1899-1910), alelnöke a Magyar Iparművészeti Társulatnak, sőt a Magyar Turista egyesületnek is elnöke volt.

43 JEDLIK ÁNYOS JEDLIK ÁNYOS ISTVÁN (Szimő, 1800-Győr, 1895) bencés szerzetes volt 1817-től, s tanulmányait ettől kezdve a rend iskoláiban végezte. 1822-ben avatták doktorrá. A rend először a győri líceumba, majd pozsonyi akadémiájára helyezte tanárként. 1839-től nyugállományba vonulásáig (1879) a pesti, NI. később budapesti Tudományegyetem fizika-mechanika tanszékének professzora. 1850-ig tanított az Institutum Geometricumban is. 1848-ban az egyetem bölcsészkarának dékánja, 1863-ban az egyetem rektora volt. 1867-ben királyi tanácsos lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező, 1873-ban tiszteleti tagjául választotta. Nyugdíjas korában a rend győri székházába vonult vissza, de tudományos tevékenységét itt is folytatta, egészen haláláig. A fizika számos területével foglalkozott, de legjobban az elektrotechnika érdekelte. A világon elsőként készített villamos motort két mágnestekercsből {„villanydelejes forgonf, 1828), és hozzá az első higanyvályús kommutátort. Feltalálta a villamos öngerjesztés elvét és megépített az első dinamót („egysarki villanyindító", 1861). Ezeket a találmányokat azonban nem szabadalmaztatta. Afelismert feszültségsokszorozási elv és leideni palackokból alkotott hálózat segítségével nagyfeszültségű tápforrást készített, és nagyméretű ívkisüléseket hozott létre (1863, és az 1873. évi bécsi világkiállításon jutalmazott „villamfeszítő"). Találmányai közé tartozik a szódavíz is. Foglalkozott a magyar műszaki nyelv fejlesztésével és elsőként írt magyar nyelvű egyetemi fizika tankönyvet.

44 15. kép. Jedlik Ányos István (1800-1895)