Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

Mindezen közéleti elfoglaltságok mellett tudományos munkára is jutott ideje. Az életének és munkásságának szentelt monográfia 1874 és 1918 között 94 közleményét sorolja fel, amelyek - esetenként társszerzővel - a kémiatudomány majd minden területét felölelik (analitikai kémia, elektrokémia, szervetlen és szerves kémia). Közel egynegyed részük külföldi folyóiratokban jelent meg. Korai, német nyelvű munkája a difenol-etánról általános feltűnést keltett. A szerves kémia területén jelentősek még az azaronnal és származékaival végzett munkái. Úttörő jelentőségűek a tüzelőanyag-cellákra vonatkozó kutatásai. Az elsők között ismerte fel hazánkban az elektromosság szerepét a kémiai kutatásokban. Számos kül- és belföldi szabadalma bizonyítja, hogy a gyakorlat sem állt tőle távol. A már említett monográfia 36 doktori disszertációt sorol fel, amelyek FABINYI irányításával készültek 1892 és 1914 között.

33 A disszertációk készítői között a magyar kémia olyan későbbi kiválóságait találjuk, mint 'SIGMOND ELEKet és SZÉKI TiBORt. Ez utóbbi mestere számos szerves kémiai munkájának társszerzője volt. A történelem viharai azonban nem engedték, hogy FABINYI tanítványai annak intézetében folytassák, illetve kiteljesítsék a kiváló mester munkáját. A trianoni béke után mindazok a tanárok és a tanszemélyzet egyéb tagjai, akik a hűségesküt a román uralomtól megtagadták, FABiNYival együtt a megmaradt Magyarországra menekültek, ahol a kiváló mester hamarosan meghalt. Halálának okát nem ismerem, de hogy ez röviddel szűkebb pátriája elhagyása után következett be, abban közrejátszhatott az is, hogy életművét, a kolozsvári Tudományegyetem kémiai épületét, amelyet oly nagy szeretettel és szaktudással rendezett be, át kellett adnia. SZILY KÁLMÁN SZILY KÁLMÁN (Izsák, 1838-Budapest, 1924) a pesti piarista gimnáziumban érettségizett (1856). 1857-ben beiratkozott a József Ipartanodába, 1857-1860 között a bécsi Polytechnikum hallgatója volt, tanulmányait itt be is fejezte. Hazatérve, a József Polytechnikummá előlépett Ipartanodában STOCZEK JÓZSEF tanársegéde, 1862-ben már igazgatósegéd és ideiglenes tanár. 1863-tól két éven át hallgatta Zürich, Berlin és Heidelberg egyetemein CLAUSiust, ZENNERt, MAGNUst és KlRCHHOFFot.1869 decemberétől a kísérleti természettan nyilvános rendes tanára a Polytechnikumban. 1870-ben feladata az intézmény matematikai, fizikai és analitikai mechanika tanszékének ellátása. 1872-ben a Műegyetemmé szervezett intézmény dékánja 1874-ig, majd 1879-től öt éven át rektora. A Műegyetem új épülete a Múzeum körúton az ő rektorsága idején készült el. 1867-ben részt vett a Magyar Mérnökegylet (később Mérnök- és Építészegylet) megalakításában, annak első titkára volt és az egylet közlönyét is szerkesztette. 1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1873-ban rendes tagja, 1889-ben főtitkára lett. Ezt a posztot 1905-ig látta el. 1890 és 1905 között szerkesztette az általa megindított Akadémiai Értesítőt. A kir. m. Természettudományi Társulatnak 1860 óta volt tagja, 1868-1870 és 1872-1879 között első titkára, 1871 -ben alelnöke, 1880-1898-ig elnöke, FERENC JÓZSEF számos kitüntetésben részesítette, 1915-ben főrendiházi tag, 1917-ben tiszteletbeli műszaki doktor lett. Tudományos dolgozatai közül legértékesebbek a termodinamikai tárgyúak. Ezek közül többen külföldön jelentek meg.