Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Múzeumi épületek - Holló Csaba: Egy haldokló iparterület tervezett rehabilitációjának várható hatása – Ipari zárvány egy város testében

Kétéves előkészület után 2005-ben a Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Kutatóintézet gesztorálásával egy országos team megvalósíthatósági tanulmányt készített el a volt diósgyőri iparterületek központjával kiépíthető Nemzeti Ipartörténeti Parkról. Az alábbiakban megkísérlem közreadni általánosítható elképzeléseimet, tapasztalataimat arról, hogy miként lehetne visszavezetni az élő városba a haldokló „rozsdaövezetet." Egy lényegében kultúrtörténeti jelentőségű projekt megvalósítása utáni működésében kétségtelenül elemezhető, III. kimutatható a pénzügyi nyereség megléte, vagy a pénzügyi támogatás igénye, azonban az ilyen jellegű projektek valódi és kétségtelenül óriási haszna nem pénzügyi jellegű. Az eszmei haszon, amely múltunk értékeinek megőrzéséből származó szellemi, öntudati gyarapodás, közvetve gazdasági haszonként is kimutatható. Ez elsősorban az idegenforgalomban és a hozzá kapcsolódó ágazatokban jelentkezik. (Szállásadás, személyszállítás, könyv- és lapkiadás, vendéglátás és kiskereskedelem, közvetve az építőipar és a közműszolgáltatás, kapcsolódva a személyi és kulturális szolgáltatás, stb.) Ennek érvényesüléséhez persze szükséges, hogy a tájékoztatás, a reklámtevékenység, a szervezőmunka már az építés megkezdésével egy időben meginduljon. Tehát az eszmei haszon olyan gazdasági hasznot indukál, amely elsősorban nem a tervezett és megvalósult projekt működésén belül, hanem megvalósításának közvetlen környezetében mutatható ki. A projekt megvalósítása igen jelentős mértékű munkahelyteremtő hatással jár. Az építés, vagyis már a projekt megvalósítási szakasza is jelentős mennyiségű munkahelyet teremt. A tervezett projekt egyik speciális és kedvező foglalkoztatási haszna, hogy az építéshez jelentős mértékben kell foglalkoztatni szakképzetlen fizikai munkaerőt is, mely az érintett települési környezetben a munkanélküliek többségét teszi ki. (Halna - salaklerakóhely - tereprendezése, talajcserék, közmű és útépítés, bontási munkák, kézi föld- és parképítési munkák, stb.) A projektek megvalósítása az A miskolci „rozsdaövezet" sajnos nem egyedi jelenség Magyarországon. Nekem személyes meggyőződésem, hogy egy lepusztult ipartelep csak akkor tehető ismét élővé, ha olyan városrésszé válik, melyben a még megmaradó ipari tevékenység mellett ide integrálódnak a városi életet biztosító egyéb funkciók is, vagyis a kereskedelem, az oktatás, a kultúra, sport, stb. intézményei, és teljesen megszűnik a városrész zártsága, elszigeteltsége a rajta keresztülhaladó közutak, a tömegközlekedés következtében. AZ ESZMEI MELLETT GAZDASÁGI HASZON IS